Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: „Ság szőllőhegy rendszabályai", 1867

egyszerűsített rendszerben. Egyrészt maradtak benne olyan, még az előző időszakot idéző pontok, amelyek nemcsak a gazdák egymás melletti életet szabályozták. Ilyen volt pl. az ünnepnapokon való mnnka tiltása, amelyet az egyházak egyébként is tudattak a hívőkkel (10. pont). Másrészt a már megváltozott életkörülményeknek megfelelően kerültek be olyan rendelkezések, amelyek a polgári értékrendet képviselték. Ezek közé tartoztak a napszámosok bérezését egységesítő, az irányításban arányos képviselet alapján való részvételre vonatkozó, valamint az ünnepnapok számának csökkentésére irányuló részek. Azt mondhatjuk tehát, hogy a szabályzat mintegy átmenet az archaikus és a polgári, a későbbiekben az országgyűlés által hozott törvényekre alapozott, új típusú rendelkezések között. Érdekes a szabályzat abból a szempontból, hogy az utolsók közé tartozik azon hegyközségi önkormányzati dokumentumok közül, amelyeket még felsőbb iránymutatás nélkül állítottak össze. Ebből a szempontból még függetlenek voltak a külvilágtól, mintegy szigetet alkottak a környékbeli, másképpen szabályozott közigazgatási viszonyok között. Szinte teljesen közigazgatási és törvénykezési felügyelet nélküliek voltak. Egyetlen kapcsolatot a felsőbb hatóságokkal az jelentette, hogy a megyei bizottmány áldását kérték a szabályzatra, amely ezt meg is adta, néhány, az érvényben levő törvényekkel ütköző pont kijavításának előírásával. A szabályzat alkotói bevonták ugyan a közvetlen közigazgatási felügyeletet, de csak a nagyobb összegű büntetések beszedésére hatalmazták fel a szolgabírót. Ez az elkülönülés, valamint az, hogy nem kapcsolódtak teljesen az érvényben levő törvényekhez, megkérdőjelezheti legalitásukat is. A megyei bizottmány fogadta csak el, de felsőbb megerősítést nem kapott, éppen annak a törvényi szabályozásnak hiánya miatt, amelynek egyáltalán létét köszönhette. Mutatja ezt az is, hogy a mesteriekkel való vita eldöntésekor a megyei bizottság sem tudott mást felhozni érvényessége mellett, mint, hogy kétévi együttéléssel már megerősítették azt.

18 A Somlói szabályzattal összehasonlítva a viselkedés normáit meghatározó pontokban találjuk a legnagyobb hasonlóságot, de általában a büntetéspénzek itt jóval alacsonyabbak voltak. A szervezeti felépítés is közel hasonló volt. A döntések helyi közgyűlésekre alapozódtak, az állandó bizottmány tagjait a teriilet arányában delegálhatták mindkét helyen. A Ság heggyel ellentétben azonban a Somlón a részek fölé helyeztek egy fizetett tisztviselőkből álló testületet (hegybíró, jegyző, 6 esküdt), amely az egész hegység rendjének fenntartására vigyázott és a hegy pásztorokat is a teljes területre választottak. így a részek önállósága a Ság hegyen nagyobb maradt, mint a Somlón.

1U Nem volt hosszú életű azonban a szabályzat. Közben jelentősen erősödött az egységes szabályozás igénye az országos és a megyei közigazgatás részéről. Ezért, az éppen tíz évvel később elfogadott, jóval centralizáltabb, megyei szabályzat hatályát kiteijesztették a Ság hegyre is. Ennek következtében a tárgyalt, 1867-ben megalkotott, helyi szabályzat érvényét veszítette.

ao 58