Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: „Ság szőllőhegy rendszabályai", 1867

Egy teljesen új vonulata is volt a szabályozásnak, amelyről már volt szó a szerkezet tárgyalásánál. Ez pedig a napszámok, illetve a napszámosok munkavégzésének pontosítása. Mint láttuk a napszámok nagyságáról az állandó bizottság tárgyalt.

1

'

1 Ezen kívül a szabálypontok között meghatározták a munkaidőt, amely napkelte után fél órával kezdődött és napnyugtakor végződött. Fél órát kaptak reggelire és uzsonnára, ebédre pedig egy órát, hozzátéve, hogy „Lőrincz naptól sz[ent] György napig ozsonnakor vagy munkaközben heverészni nem szabad. " Sőt, a munkásokkal nem elég keményen bánó vincelléreket is megbüntették, havalaki feljelentette őket. (22. pont.) A SZABÁLYZAT PRÓBÁJA Az együttélés próbája alig néhány év múlva bekövetkezett. Talán nem véletlen, hogy éppen az alsó-mesteriek voltak azok, akik először éltek panasszal, a többiekkel szemben. A korábban szabad nemesi birtokokon gazdálkodó tulajdonosok nehezebben viselték az új kötöttségeket. Ehhez járulhatott még az is, hogy mint a legkisebb területű egykori önálló hegyközség, legkisebb arányban képviseltették magukat az állandó bizottmányban, így akaratukat nem tudták érvényesíteni - még a kápolnaiakkal összefogva sem - a ságiakkal szemben, amely minden bizonnyal a sérelmek számát növelte és odavezetett, hogy ki akartak válni a hegyi közösségből. Ezt bizonyítja, hogy már 1869-ben benyújtották kérelmüket a megyei bizottmányhoz, hogy kivonhassák magukat a közös szabályok alól. A bizottság ezt a kérvényt a belügyminisztériumhoz küldte véleményezésre.

14 1870. május 3-án tárgyalta Vas Vármegye Bizottsága azt a panaszt, amelyet az egész alsómesteri Ság hegyi birtokosság nevében Kocsi László és Mesteiy Lajos adott be. A beadványban leírták, a hegy elnöksége a birtokosság gyűléseit Kiscell mezővárosban tartotta, ahol ők a legnagyobb munkaidőben nem tudtak részt venni, ezért a döntéseket nélkülük hozták. Kérték, hogy a fennálló szabályok fenntartása mellett, saját területük önálló kormányzását tegyék nekik lehetővé..A bizottság Tóth Antal kiscelli főszolgabírót bízta meg az ügy kivizsgálásával, különös tekintettel arra, hogy az alsómesteriek kérése nem ütközik-e a fennálló szabályokba, illetve nem jár-e a többi birtokos kárával.

15 A szolgabíró szeptember 2-án a Ság hegyre hívta össze azt a rendkívüli hegygyűlést, amelyen megpróbálta kivizsgálni az ügyet és elsimítani az ellentéteket. Az alsó-mesterieket Csirkovics Lajos, Szombathelyi János és Mesteiy Lajos képviselte. Ságról Ipsics László hegységi elnökön, Nagy Pál hegybírón, Tompa Sándor jegyzőn kívül hét gazda, köztük két esküdt vett részt. Kápolnáról Sebestyén Dávid hegybíró, Fülöp József esküdt és Lórántfy Mihály jelent meg. Az ellentétek az ülésen nem simultak, sőt élesebbek lettek. A résztvevők egyéb sérelmeket is a másik félre olvastak ekkor. A hegyelnök szerint a közgyűléseket, az alapszabályoknak megfelelően, mindig a hegyen tartották. Az állandó bizottság ülésének helyét ő, mint elnök volt jogosiilt meghatározni. Ennek értelmében legtöbbször a helyszínen, a hegyen gyííltek össze, de időn56