Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: „Ság szőllőhegy rendszabályai", 1867

egyenlőségnél pedig az elnök szava döntött. Nagyarányú rothadás esetén egyes gazdáknak a bizottmány külön írásbeli engedélyt adhatott, a hegybírók és a hegypásztorok pedig egy nappal előbb szedhettek. A korábban szüretelökkel holdanként 12 Ft büntetést fizettettek, (c., 6. pont.) A legtöbb pont a gazdák egymás melletti életét szabályozta, amelyek között első helyen állt a vagyonbiztonság. A3., 4., 9., 11., 12., 17., 18. pontok vagy közvetlenül - az elkövetés esetén alkalmazott büntetések kilátásba helyezésével - vagy közvetve - a lehetőség kizárásával, pl. út használat korlátozása; a hegybéli állandó megtelepedés és a kerítések rongálásának tiltása, stb. - próbálták akadályozni a hegybéli lopásokat. Ezen szabályok megszegőit 4-12 Ft kifizetésére és a kár megtérítésére kötelezték. A nagyobb értékű lopások és a pincebetörések ügyét átadták a járásbíróságoknak. Aid pedig visszaeső módon vétett, azt kitörölték a hegybirtokosok sorából, birtokától, ha maga eladni nem akarta, kibecsléssel fosztották meg. A pusztítással okozott károkat is megpróbálták megelőzni, ennek érdekében büntették a barmok legeltetését a szőlőhegyen. (8. pont.) A gyepük és a rajta nyitott kapuk karbantartását is elrendelték, amelynek magasságát négy lábban határozták meg. Újdonság volt a korábbi szabályozáshoz viszonyítva, hogy nem csak azoknak kellett ezeken dolgozni, akiknek telke végében volt ilyen, hanem arányosan felosztották, és mindenkinek kötelességévé tették. (7. pont.) Tiltották a „hegy becses bortermésének becses volta tekintetében" a szőlő kiirtását, gyümölcsös vagy egyéb célra átalakítását. Ám ezen túl még kötelezték őket az üres helyek beültetésére is. A haszontalan fákat ki kellett vágni, a szabályzat elfogadását követő három éven belül, ha a gazdák nem végezték el, akkor azt az állandó bizottmány tehette meg, a vétkes pedig 4 Ft büntetést volt köteles fizetni.(1. pont.) A 2. pont a gazdasági önvédelem és a termelt borok minőség megőrzésének szép példája, érdemes szó szerint is idézni. „Sághegy területén kívül bárhol termett bort Sághegybe behozni akónként 20 ft. o. é. büntetés és az összes idegen bornak a hegység javára leendő elkobzása alatt tiltatik. " Tiltották még a vasár- és ünnepnapokon történő munkavégzést (10. pont), a közös utak elállását (5. pont), a kártevő rókák téli kilövésén kívül a vadászatot az év bármely részében (19. pont) és a ragadozó madarak és fészkük elpusztítását (16. pont.) Az elölj árokról úgy rendelkeztek, hogy akik a tisztséget nem fogadták el 4 Ft büntetést kellett fizetniük. Ugyanakkor védte is őket, mert az „oknélküli gyalázás, becstelenítés" 4-10 Ft-ba került az elkövetőnek. A birtok eladásokat, örökléseket három hónapon belül kötelesek voltak bejelenteni és bejegyeztetni a vevők, illetve örökösök. Ha a vevő korábban is birtokos volt, minden forint után 1 krajcárt kellett fizetnie átíratási díjként a hegyrész pénztárába. Idegen birtokostól ennek dupláját kérték. Öröklés esetén csak a jegyzőnek kellett 20 krajcár beírási költséget adni. 55