Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Hamvas Ildikó - Marosszéki Borbála: Adatok Vas megye avar kori és IX. századi településtörténetéhez. - Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához - I. rész

A népvándorláskorban szorosan egy nép szállásterületéhez sem tartozott hozzá ez a terület, leginkább csak ellenőrzés alatt álló érdekszféra,

2 talán a gyepű-gyepűelve típusú határvédelem övezete volt.'* Baján kagán avar népe 568 tavaszán űzte ki Pannoniából a langobardokat. A Borostyánkő út további használatát azonban bizánci éremleletek bizonyítják. Az avarok onogiirokkal és onogundnrokkal felduzzadt birodalma a 670-es években elfoglalta a Kisalföldet is, és azt közvetlenül szállásterületükhöz csatolta. Ezzel viszont szinte megszűnt a Borostyánkő út - véleményünk szerint csak a tőlünk északra irányuló - forgalma.

4 788-tól határvillongások törtek ki a keleti irányba terjeszkedő frankokkal, de 804-től nyolc éven át a kliensállam élén még Theodorus kagán állt.

5 Az avar követek 822-ben jelentek meg utoljára a frankfurti birodalmi gyűlésen. Ezen utolsó említésükkel azonban a nép története nem ért véget, ahogy azt a legújabb kutatások a Kis-Balaton térségében igazolják.

0 A széthulló Avar Birodalom helyén - talán Vas megye területén is - a 840-es évektől kialakult a frank Oriens tartomány, benne több kisebb grófsággal (Pribina, majd Kocel), amelyet sajátosan új, vegyes jellegű (avar és frank, esetleg szláv?) anyagi kultúra jellemez. Ezt a régészeti kutatás avar kor végi kultúrának nevezi, megkülönböztetve a késő avar kori (griffes-indás) emlékanyagtól.

7 Az 880-as években Szvatopluk morva fejedelem támadásokat indított a frankok ellen, ezek azonban csak kis mértékben

8 vagy egyáltalán nem érinthették

9 területünket. További kutatásokat igényel a 9. században magyarul beszélők nagy számát felvető elmélet problémája.

10 895-től pedig kezdetét vette a magyar honfoglalás lényegi szakasza, ami 900 nyarán vagy őszén a Dunántúl elfoglalásával folytatódott, elhódítva azt Gyermek Lajos Germániájától.

11 Ez új korszakot nyitott a Kárpát-medence történetében, ami azonban területünkön a 10. század közepéig valószínűleg csak politikai fennhatóságot és nem sűrű megtelepedést jelentett. NEHÉZSÉGEK AZ AVAR KOR KUTATÁSÁBAN A népvándorláskor, és ezen belül az avar kor több szempontból is a nehezen kutatható régészeti korszakok közé tartozik. Például nem állnak rendelkezésünkre jelentős mennyiségben írott források. A kutatást az is megnehezíti, hogy a leletek egy nagy része nem ásatásból származik, hanem szórványlelet, a hitelesen feltárt emlékek pedig főként sírokból ismeretesek. Telepásatások alig voltak. Problémát okoz továbbá a meglévő leletanyag nem megfelelő minőségű közlése, vagy éppen közöletlensége.

12 További nehézségként jelentkezik - nem csak a Balatontól nyugatra, de Vas megye esetében is - a 9. században a peremvidéki jelleg, esetünkben az anyagi kultúra kevertsége, amire fentebb már hivatkoztunk. Ezért azután könnyen előfordulhat, hogy amit most késő avar kori - avar kor végi kultúraként írunk le, arról a későbbiekben kiderül: a 9. század honfoglaláskort megelőző évtizedekre keltezhető. így célszerű tanulmányunk mindenegyes késő avar kori - avar kor végi kitételét idézőjelesen, mintegy „hosszú kronológia"szerűen érteni. 19