Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Hamvas Ildikó - Marosszéki Borbála: Adatok Vas megye avar kori és IX. századi településtörténetéhez. - Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához - I. rész

AZ AVAR KOR RÖVID KUTATÁSTÖRTÉNETE VAS MEGYÉBEN A megye területén három avar kori temetőben folytak hiteles, régész által vezetett ásatások. A vasasszonyfai temetőben, amelynek felfedezése 1921-ben történt, majd 1923-1927 között 167 sírját tárták fel a szombathelyi múzeum munkatársai. Leletmentését - újabb 443 sír feltárását - 1984-től Kiss Gábor fejezte be. Megállapítása szerint a temetőt a 670-es évektől a 9. század első feléig használták. A kb. ezres sírszámú - a hiányzó sírokat elpusztították temetőben az Eny-Dk-i tájolás, az övgarnitúrák díszítése, az ékszerek típusai, valamint a használati tárgyak az alsó-ausztriai és burgenlandi avar temetőkkel mutatnak rokonságot. A temető népessége egy jobb módii, földművelő-állattenyésztő közösséghez tallózott.

1

'

1 Ugyanez érvényes a Kiss Gábor vezetésével az Jzsá/c/a-Bokodpuszta melletti homokbánya ezideig feltárt 44 sírjára is.

1 Az ugyancsak Kiss Gábor irányításával kutatott lukácsházi avar temetőben - több mint félszáz sírós - azonban eltérő temetkezési szokásokkal rendelkező határvédő szerepíí népességgel találkozhatunk. A sírok K-Ny-i tájolásúak, gyakori a koporsók állatbőrrel való letéritése.

15 Az eltérő temetkezési szokások alapján valószínűsíthető, hogy ebben a temetőben az előző kettőtől különböző etnikumú közösség tagjai fekszenek.

10 A megye területén avar kori településen ezideig nem folyt ásatás. Ugyanakkor Kiss Gábor rendkívül intenzív terepbejárásainak köszönhetően a korszakról rendelkezésünkre álló ismeretek ezek adataival kiegészíthetők. Az alábbiakban erre teszünk kísérletet, vagyis a terepbejárásokon gyűjtött - eddig kiaknázatlanul a Savaria Múzeum raktárában tárolt - cseréptöredékeket és észrevételeinket közöljük. Néhány összegző jellegű megjegyzést teszünk, s mindezekkel - reményeink szerint - hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a kutatás ezirányban is kiteljesedjen. Munkánk során észrevettük, hogy a terepbejárásokon felszedett avar kori leletanyag több esetben olyan területről származik, ahol azt megelőzően a római korban is megfordultak (római villák környékén, a villa és a patak közti területen stb.). Ezért a római kori emlékeket is megemlítjük, ugyanakkor a következő korszakra koncentrálva az avar kori lelőhely kataszter felállításakor minden esetben jelöltük az általunk ismert, régészetileg igazolható Árpád vagy középkori jelenlétet is. AZ AVAR KERÁMIA, MINT RÉGÉSZETI FORRÁS Az avar kori kerámiát vizsgálhatjuk a kézművestechnika fejlődésének szempontjából, a társadalmi-etnikai változások tükrözőjeként, a sírkerámiát pedig a temetkezési rítus elemeként. Természetesen ezeket a szempontokat nem lehet elválasztani egymástól. A kutatásban sokáig vitatott volt, hogy a mellékletként eltemetett edényeket vajon csak a temetkezés céljára készítettéke, vagy a mindennapok során használták is azokat. Mára túlhaladottá vált az a nézet, amely szerint csupán temetkezés céljából is készítettek kerámiát az avar fazekasok.

17 A magyar kutatás bizonyította, hogy a sírkerámiának gon20