Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Takács J. Ince: Sabaria Franciscana

zés teljes menetét, a felhasznált anyagokat, azok mennyiségét, az értük kifizetett összegeket is bemutatja. Megismerjük a tervezők és kivitelezők nevét. Érdeklődésre tarthat számot a templom berendezésének, felszerelésének leírása. Az oltárok készítése, az ott elhelyezett ereklyetartók adatai egyaránt helyet kapnak a könyvben. Külföldi és helyi művészek, mesteremberek nevét olvashatjuk, akiknek munkája díszíti a ferences templomot. A szombathelyi ferencesekről szóló kötet ismerteti a kolostor lakóinak életét is. A szerzetesi élet szinte minden mozzanatát megismerjük (napi időbeosztás, közös imák, munka, az étkezések időpontja). Megtudja az olvasó milyen ételek kerültek a páterek asztalára. Az élelmezéshez szükséges személyek egy részét kéregetéssel szerezték be. Az alamizsnagyűjtést - amely a 20. századig tartott - a tartományfőnök engedélyezte és a kolostor kéregétési területét pontosan meghatározta. Szombathely kulturális életében is szerepet játszott a ferences rend. Szombathely első gimnáziumának tanárai között ott voltak a franciskánus páterek is. Takács Ince a gimnáziumban folyó oktató-nevelő munkáról írva megemlíti az eredményes oktatást gátló tényezőket is. Olvashatunk a diákéletről a könyvben, az ifjúság szórakozásáról csínytevéseiről. A ferencesek nemcsak a gimnáziumban oktattak, hanem 1852-ig az elemi iskolában is, sőt a városban a kisdedóvó felállítását elsőként P. Csepy Dömötör ferences házfőnök szorgalmazta. Érdekes fejezete a könyvnek a remetékről szóló rész. Szombathelyen és környékén a remeték nagy része Szent Ferenc harmadrendjének tagjai voltak és a ferences kolostor felügyelete alá tartoztak. Mindennapi életükről részletes tájékoztatja a szerző az olvasót. A Sabaria Franciscana nemcsak a rend a kolostor történetét mutatja be, Szombathely életéből is hasznos ismeretekre tehetünk szert. Művészettörténeti, régészeti, néprajzi, nyelvészeti, művelődéstörténeti vonatkozásai miatt nemcsak szakemberek számára jelent segítséget. A szerző a kézirathoz 23 iratból álló oklevéltárat csatolt, melyek a szombathelyi kolostor életére legjellemzőbb dokumentumokat adja. Az eredeti szöveget bőséges regeszta vezeti be. A kötet gondos szerkesztés után nyerte el jelenlegi formáját. Az eredeti kéziratból a városhoz szorosan kapcsolódó fejezeteket, fejezetrészeket választották ki a szerkesztők közlésre. A szerkesztés során ügyeletek arra, hogy az eredeti kézirat jellegzetessége megmaradjon. A szerkesztés Kiss Gábor munkáját dicséri, akit Mayer László, Tóth Endre, Tóth Ágnes és Zágorhidi Czigány Balázs segített a kötet elkészítésében. Amit az olvasó hiányol a kötet végéről, egy név és helymutató. Ennek elkészítése talán nem jelentett volna gondot, mivel az eredeti kézirathoz Dobri Mária gondos munkával már elkészített egyet. KISS MÁRIA 91