Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Pethő Gyula: Szombathelyi tudós tanárok

SZOMBATHELYI TUDÓS TANÁROK Szerk. Köhölkuti Katalin. Szombathely, 1998. 255 p. ül. Mindig örömmel - s egyúttal fölfokozott érdeklődéssel - veszi kézbe az olvasó a megyéjéről, városáról szóló új könyvet. Kicsit izgul is érte, hiszen azt szeretné, hogy a végére érve elégedetten csukhassa be a kötetet, sőt az olvasottak továbbgondolásra késztetnék. Nos, a Szombathelyi tudós tanárok című mű összességében, s az egyes tanulmányok pedig külön-külön is megfelelnek az elvárásoknak. Ez - a szerzők mellett - a körültekintő szerkesztő, Köbölkuti Katalin érdeme is. A megállapítás akkor is helyénvaló, ha akadnak tűnődésre, esetleg vitára is okot adó momentumok a kötetben. Láng Gusztáv gondolatébresztő, elmélyült előszava kiváló eligazító a könyv egészéhez, jóllehet néhányszor - mondjuk, szelíden - kételkedésének is hangot ád. (Pl. kik a szombathelyiek? Kik a tudós tanárok?) E kérdésekhez: a ma általánosan alkalmazott helytörténeti, honismereti felfogás a születési helyet, ill. az adott időben és helyen végzett munkát egyaránt elfogadja helyi tevékenységként. Ezért szerintünk jogosan kapott helyet a könyvben valamennyi szereplő. Az már más kérdés, hogy a tanári-tudósi munkát kissé nagyvonalúan értelmezték egyes szerzők. (Bár nemcsak akadémikusok lehetnek tudósok...) Az első tanulmányban Kultsár István tevékenységét mutatja be Tóth Péter. Igaz, kevesebbet szól a tanárról, de a szerkesztő, a könyvkiadó (ld. Mikes: Törökországi levelek ...), a színházigazgató Kultsárról annál bővebben; említve a Nemzeti Theatrum építésének szorgalmazójaként, a Magyar Tudós társaság egyik előkészítőjeként is. Bemutatja a magyar nyelv művelésének fontosságáról vallott nézeteit (pl. a „Nyelvében él a nemzet" alakváltozatát nála is felfedezhetjük!), s a nyilvános könyvtárak létrehozásának fontosságát hangsúlyozó megnyilatkozásait. Ugyancsak Tóth Péter a szerzője - a helyi értelmiségiek előtt feltehetően jobban ismert - Kresznerics Ferenc nyelvész-matematikus életútjának. Elsősorban munkásságát tárgyalja, de időrendben belefoglalja életének alakulását is. Részletesen ismerteti nyelvi kutatásait, könyveit. Bőséges adalékokkal, idézetekkel hitelesít, s olyan beleérző képességgel fogalmaz, hogy szinte láttatja a tevékeny (és törékeny), fáradhatatlan paptanár küzdelmes napjait, vállalkozásainak gyötrelmeit és szépségeit. Közmondás-gyűjteményéből is bemutat néhányat, amelyek még inkább emberközelbe hozzák Kresznerics Ferencet. Bitnicz Lajosról, a másik nagy tudósunkról Szathmári István emlékezik meg, tudománytörténeti jelentőségű dolgozatában. Igényesen, széles ismeretanyagának biztonságával, elegáns stílusban tekinti át Bitnicz munkásságának a későbbi századokra is kiható értékeit. Megismerhetjük a saját korában is tisztelt paptanár életét, de mindenek előtt a magyar nyelvtudomány 92