Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
1. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Takács J. Ince: Sabaria Franciscana
TAKÁCS J. INCE: SABARIA FRANCISCANA, A SZOMBATHELYI FERENCESEK TÖRTÉNETE Sajtó alá rend... tech. szerk. Kiss Gábor. Közrem. Mayer László, Tóth Agnes. Tóth Endre. Zágorhidi Czigány Balázs. Szombathely, 1998. 319 p. (Acta Savariensia; 14.) Az elmúlt évben - 1998. november 5-én a szombathelyi ferences rendház előadótermében került sor Takács J. Ince: Sabaria Franciscana, a szombathelyi ferencesek története című kötet bemutatására. A művet az Acta Savariensia sorozat 14. Köteteként jelentette meg Szombathely Megyei Jogú Város és a Panniculus Régiségtani Egylet. A szerző, Takács J. Ince neve ismert mindazok előtt, akik a ferences rend történetével foglalkoznak, és Szombathely történetének különböző korszakait kutatják. Ismerik nevét Zala megyében is. Szülőfalujának, Zalatárnok Szent Anna plébániájának és a községnek történetét írta meg. Nulla dies sine linea - egyetlen nap se múljon el írás nélkül, vallotta P. Takács Ince ferences szerzetes, a kiváló historikus. Nemcsak vallotta, de e szerint is élt, ezt számos, még életében megjelent műveinek egész sora tanúsítja. A Savaria Franciscana olvasásakor elénk tárul a mű széles perspektívája, rendkívül gazdag forrásanyaga. A szerző életművének tartotta a szombathelyi ferencesekről írt munkáját, nem csak terjedelménél, hanem „életét igénybevevő" vonatkozásainál fogva is - ahogy ezt a kötet előszavában írta. A szombathelyi kolostor történetének megírására biztatást adott számára a kolostor értékes könyvtára, és forrásokban gazdag levéltára, valamint a megyeszékhelyen található egyházi és állami levéltárak könnyen hozzáférhető irategyüttesei. A Sabaria Franciscanat több mint harminc esztendeig kéziratban néhány könyvtár őrizte. Egy fejezete, amely a szombathelyi rendház és templom történetét tárgyalja, 1966-ban, a Vasi Szemlében jelent meg. Jelenlegi formájában néhány fejezettel, illetve fejezetrésszel rövidebb az eredeti kéziratnál. A szerkesztők olyan szövegrészeket hagytak ki, amelyek nem kapcsolódnak szervesen Szombathely történetéhez. Az első fejezet a rend Szombathelyen történt letelepedését mutatja be, majd végigvezeti az olvasót a templom és a rendház építésének egyes korszakain. A ferenceseket Szombathelyre a város földesura, a győri püspök II. Kálmán telepítette le 1360-ban. A letelepedésről szóló történeti források megemlítik, hogy a város tanácsa hozzájárult a rend honfoglalásához. A város és a rend kapcsolata ekkor kezdődött és évszázadokon át megmaradt. A városi magisztrátus a püspök levelére kijavíttatta a hadak járása miatt romossá vált kolostort és a 16. század közepén elmenekült szerzeteseket 1630-ban újból bevezette tulajdonukba. Takács Ince bemutatja a kolostor és a templom bővítésének korszakait. A rendi krónika és a számadáskönyvek bejegyzésének segítségével az építke90