Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - ADATTÁR - Salamon Nándor: „Született Sárváron, már elég régen ..." - A szülőföld Németh Mihály művészetében és írásaiban -

az Elet lángja dús drapériába foglalt lépő változata. Németh Mihály szülőhelye azonban Sárvár, ahol 1926. július 8-án érkezett a hercegi irodatiszt otthonába. Gyermekkorának élettere a Vár és Környéke, de később a kör tágult s távolabbi részeket is felfedezett magának. Emlékező írásaiban, verseiben gyakran visszatért emlékeire, amelyek beleszóltak sorsa alakulásába. A polgári iskolát bevégezve, géplakatosnak tanult. Kétkezi munkás a szombathelyi Járműjavítóban. S megkezdte rendszeres művészeti előtanulmányait Jaksa István szabadiskolájában. Felvételi kísérleteit a Képzőművészeti Főiskolára 1951-ben koronázta siker: festő s textiltervező szakra egyként alkalmasnak találták. Főiskolás éveit mégis csak 1952-ben kezdte meg. Akkor már szobrásznak készülődött. A hatalommal, káderekkel való konfliktusai ugyancsak e korban kezdődtek. A megnyugvás ösvényeit ez irányba azóta sem találta meg és el. 1958-ban kapott diplomát. A Máglya közben egy műtermes lakáshoz jutott s rendre érkeztek a megbízható szobrászhoz a feladatok, köztéri munkák. Országszerte térhez jutottak élethelyzeteket, jelképértelmezést szolgáló avagy politikai eszméket hordozó szobrai. A maguk módján megfeleltek a korszak, a megrendelő kívánalmainak. Érdeklődést keltő kiállítások (Ernst Múzeum, Szombathely, Bécs, Hódmezővásárhely), díjak mutatták a visszaigazolást. Szolid sikerei ellenére a szobrok alkotója maga is érezte, az anyagok, formák átlényegítését, a sajátos törvényű műalkotást jellemző átütő erőt egyenlőre nem sikerült elérnie. A „feladatok" kötöttségét kis méretű, nehezen faragható bazalt tömbökből kibontott szobrok sorával oldotta fel. A természeti élmény elevenségét az „a la' príma" faragási mód segítette megőrizni, de a kő törvényeinek tisztelete, az ellenállást leküzdő erő, a rusztikus, összefoglaló formaalakítás már jelezte: Németh Mihály rátalált a maga útjára. E pillanattól a téma ürügy a szobrászi gondolatok kifejtésére, a lényeg a körvonal, a belső szerkezet, az anyagszerűség, a plasztikus formák, a megmunkálás összhangjának megteremtése. Egymást követték „anyaság-sorozatának" darabjai. Szembetűnő sajátosságként észrevételezte már akkor - 1958-ban - Losonci Miklós, miszerint „művészetében főszerephez jut a női test". Úgy is, mint a magyar tájak formaszerkezetére asszociáló objektum, de „a nő nemcsak modell, szimbólum is Németh Mihály szobraiban".

17 Ezt a szerepet máig megőrizte s csak ritkán választott modellt a másik nem képviselői közül. „Szíves múltba időzésének" tanújeleit is dús testű, archaikus tartású-mozdulatú nők alakjába faragta meg (Ókor. Középkor, Újkor, 1968.). A „magyar tájak"-sorozat megalkotása közben hasonló szerkezet és formarendet alkalmazott A négy gömbölyded figura testhelyzete csaknem azonos. Méltósággal ülnek talapzatukon, a fáraószobrok merev tartását kölcsönzik. A párhuzamosok, derékszögek geometriájától csak árnyalatnyilag térnek el az egyes darabok. Zártságuk szinte megbonthatatlan. A lábak, karok tartó-támasztó funkcióját a tájak jellegét kifejező attribútumok, termé41