Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
3. szám - MŰHELY - Bariska István: „Otthonról én mások megbecsülését és toleranciát hoztam." - Beszélgetés Johann Seedoch burgenlandi levéltár- és könyvtárigazgatóval -
Lhotsky professzor volt a disszertációd vezetője? Milyen embert volt? Igen, Lhotsky professzor volt a témavezetőm (Doktorvater). A tanítás során igen szigorú volt, de a vizsgán már nem annyira, noha komplikált és részletező kérdéseket tett fel mindig a jelölteknek. Egyébként kitűnő tanár volt, akiért igen lelkesedtek a diákok. Szeretném, ha többet mondanál a magyar olvasóknak az Osztrák Történeti Intézetről (Institut für Osteneichische Geschichtsforschung). Ha egyszerűen fejezném ki magam, úgy mondanám, tulajdonképpen itt folyik a levéltárosképzés. De a tantervi szétválasztásban ez egyfajta elitképző intézetet jelent a történész-, művészettörténész-, a levéltáros- és könyvtároshallgatók számára. Előadásokkal, szemináriumokkal tarkítva 20-24 heti óraszámot kellett teljesítenünk három éven keresztül. S persze itt kellett abszolválni a történeti segédtudományi ismereteket is (oklevéltan, írástan, kronológia, genealógia, alkotmánytörténet, művészettörténet). Szigorú felvételin kellett megfelelni. Egy nyelvet is választani kellett. Én, pl. a franciát választottam és egy Metternich-levelet fordítottam a vizsgán. Nappali képzést jelent, az egyetembe integrálva, de a minisztérium alá rendelve közvetlenül. Kik voltak a professzoraid? Az egyetem kiváló történész-művészettörténész professzorai, így a középkor professzora dr. Heinrich Fichtenau, a történész dr. Erich Zöllner, alti később az összefoglaló osztrák történetet írta, aztán dr. Heinrich Appelt, a nagy osztrák oklevélszakértő, de ott volt a híres osztrák művészettörténész, dr. Otto Dermis professzor. Az újkort dr. Renate Wagner-Rieglertől tanultuk, de ott volt a vizsgabizottságban az osztrák állami levéltárak mindenkori főigazgatója is. Ekkor azonban már a tartományi levéltár alkalmazottja voltál? Igen, de a szemeszterekre szabaddá tettek, noha szabadság nem járt. Lényegében az alkalmazással együtt kezdtem a kurzust is az intézetben. Érdekes lenne annak rövid összefoglalása, hogy a tartományi levéltár itt a Burgenlandi Tartományi Kormányhivatal részét képezi, tehát nem önálló intézmény. Igen. Ausztriában a tartományi levéltárak a tartományi kormányhivatalok állandó részét képezik. De van önálló költségvetési, döntési hatáskörük, olykor hatósági jogosítványokkal, de bizonyos értelemben a kulturális osztályoknak alá vannak rendelve. Persze az igazgatási és ügyviteli osztályokkal is nagyon szoros együttműködés jellemzi őket, megőrizve a levéltár eredeti funkcióját. A burgenlandi specifikum itt az, hogy XII/2 jelzéssel összevontan nxűködött a tartományi könyvtárral is, egy ún. osztály elnökkel (Abteilungsvorstand) az élén. 40