Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - MŰHELY - Bariska István: „Otthonról én mások megbecsülését és toleranciát hoztam." - Beszélgetés Johann Seedoch burgenlandi levéltár- és könyvtárigazgatóval -

Kutattam is a családom története után, de nem elég következetesen, olykor azonban ki-kiegészítettem a família történetét. Talán majd nyugdíjas koromban tudok vele többet foglalkozni. Apai részről a Sopronhoz közeli Schattendoríba (Somfalvába) vezet a családunk története, majd innen vándoroltak tovább Mattersburg (Nagymarton) környékére. A többnyelvűség előnyeit mikor érezted meg először? Éppen a második világháború után, amikor az oroszok Burgenlandot is megszállták. Az oroszból levezethető horvát szavakat ekkor fedeztük fel. Ekkor gyakorlatilag háromnyelvűéit voltak. A megszállók gyerekbarátok voltak, sokszor kaptunk tőlük kenyeret, cukrot, sót. Egyszóval ekkor fedeztük fel a többnyelvűség előnyeit. Értesz valamennyire magyarul, például a nyelv melódiáját? Nekem mindig nagyon szimpatikus volt a magyar nyelv. Nyelvkönyvet is vásároltam, de az első leckéken túl nem jutottam, mert nem volt alkalmam a rendszeres tanulásra. Van-e testvéred? Igen, van egy öt évvel fiatalabb öcsém. Kétnyelvűén nevelkedett ő is, de pl. a bécsi közgazdasági egyetemen, ahol közgazdász diplomát szerzett, az oroszt választotta idegen nyelvként, mert a középiskolában annak idején három évig fakultatív oroszt tanult. Településneveket sorolok, mint pl. Wiener Neustadt (Bécsújhely), Steinbmnn (Büdöskút), Hornstein (Szarvkő), Mattersburg (Nagymarton), Eisenstadt (Kismarton), Wien (Bécs): Mit jelentettek ezeket a nevek az életedben? Persze, sokat. Wiener Neustadtban születtem 1938-ban, mert anyám csak császármetszéssel tudott világra hozni és ehhez kórház kellett. Egészen kicsi gyerekként Zillingtalban (Völgyfalván) töltöttem pár hónapot. Aztán apámat, mint tanítót politikai okokból Hornstein-be (Szarvkőre) helyezték át, ahol a tényleges és boldog gyerekkoromat töltöttem. Itt az elemi iskolában kerültem először kapcsolatba Szarvkő történetével. A középkori uradalmi vár már régóta ismert volt, magyar nemesi család építtette, aztán a nagy hatalmú Nádasdy és Esterházy családbirtokába került. Később még a tanulmányaim végén, pár hónappal a doktorálás előtt kerültem Steinbrunnba (Büdöskútra), ahol apám a nagyanyai házat örökölte. Minthogy a doktori témámnak a Hornstein uradalmának történetét dolgoztam fel az Esterházyak alatt, a kutatás Kismartonba vitt. így kerültem aztán 1963 februárjában a Kismartoni Tartományi Levéltárba, ahol dolgozni kezdtem. 38