Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - HORVÁTH BOLDIZSÁR EMLÉKEZETE - Tilcsik György: Egy csizmadiamester karrierje a reformkori Szombathelyen

főjegyzővé és levéltárnokká választották.

111 E tisztségeket azonban Horváth Boldizsár nem sokáig tölthette be, mivel még egy hónap sem telt el, amikor 1848. június 23-án a szombathelyi kerület országgyűlési képviselője lett,

112 és az országgyűlés jegyzőjeként mindvégig részt vett az első népképviseleti országgyűlés munkájában.

113 Horváth Boldizsárt az 1848/1849. évi népképviseleti országgyűlésen kifejtett tevékenysége miatt a világosi fegyverletétel után - bár szülővárosa részint apja, részint pedig saját kérésére 1849 októbere és 1853 júniusa között több alkalommal is igyekezett 1848 június előtti működéséről és tevékenységéről olyan tartalmú igazolást adni, amely az egykori főjegyzőt igazán jó színben tűnteti fel

114 - bíróság elé állították, ám az időközben kiadott amnesztia következtében megmenekült a börtönbüntetéstől. Miután azonban 1853-ban az ügyvédi tevékenység gyakorlásától eltiltották, a következő évben új ügyvédi vizsgát volt kénytelen tenni. Ezt követően herceg Batthyány Fülöp körmendi uradalmának jogtanácsosaként dolgozott. Az 1850-es években ismeretségbe, majd mind szorosabb kapcsolatba került Deák Ferenccel, és vélhetően ennek volt köszönhető, hogy meghívást kapott az 1861 elején megtartott az országbírói értekezletre. Kiváló jogi felkészültségét és remek szónoki képességeit 1861-ben, majd pedig 1865-ben is országgyűlési képviselőként kamatoztatta. Deák híveként és munkatársaként tevékeny szerepet játszott a kiegyezés előkészítésében, és valójában nem okozott meglepetést, hogy 1867-ben ő kapta meg az igazságügyminiszteri tárcát. A misztérium élén eltöltött valamivel több, mint négy esztendő alatt több, nagyfontosságú és az ország későbbi életét is jelentősen befolyásoló döntés előkészítése és végrehajtása fűződött nevéhez. 1861-ben az MTA levelező, 1868-ban pedig tiszteletbeli tagjává választották. 1871 és 1877 között a Magyar Földhitel Rt elnöke, és a politikai élettől 1892-ben történt visszavonulásáig országgyűlési képviselő volt. Nevéhez több jelentős jogi szakkönyv és cikk fűződik.

115 Mikszáth legszűkebb baráti társaságához tartozott, akit a palóc író „Az utolsó jelentékeny szónok ..."

116-nak nevezett abból az iskolából, amelyből a Kazinczyak és a Kossuthok kerültek ki,

117 és aki ,..., mint szónok valóságos zárkövét képezi a régi Magyarországnak. "

118 Horváth Boldizsár 77 éves korában, 1898. október 28-án Budapesten hunyt el.

119 Gyermekei közül Jenő a Budapesti Királyi Tábla tanácselnöke lett, Gizella báró Eötvös Lorándhoz, Emília Láng Lajos egyetemi tanárhoz, a képviselőház alelnökéhez, Irma pedig Radisics Jenőhöz, az Országos Iparművészeti Múzeum igazgatójához ment feleségül.

120 Húgának, Annának gyermekei közül Márkus István előbb újságíró, majd igazságügyminiszteri titkár, 1875-től pedig az 1880. augusztus 24-én Kismartonban történt elhunytáig országgyűlési képviselő volt.

121 Miklós a Földhitelintézet titkára lett, akit - bár nem volt még 33 éves, amikor 1882. április 1-én Budapesten tüdővészben meghalt - elsősorban fordításai miatt számon tart az irodalomtörténet.

122 Occsük, József előbb szintén újságíróként kereste kenyerét, majd 1875-től a főváros szolgálatába lépett. Végigjárva a 15