Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - HORVÁTH BOLDIZSÁR EMLÉKEZETE - Tilcsik György: Egy csizmadiamester karrierje a reformkori Szombathelyen

cember 13-án, későbbi apósához hasonlóan Sopron vármegyében, egészen pontosan Chernelházán született Márkus József

95 1845-ben költözött Vas megye székhelyére. Az 1845. június 14-én kelt, majd a másnap megtartott városi tanácsüléshez terjesztett leveléből és vándorkönyvéből tudjuk, hogy 1838. június 16-án Sopronban szabadult fel, majd a vándorlási idő letöltése után Szombathelyen kívánt megtelepedni és mesteremberré válni.

96 Miután a kérelmezőt illetően semmiféle aggály nem merült fel, a szokásos taksa lefizetése után a polgárok sorába iktatták, és engedélyezték számára, hogy a gombkötő céhben a mesteri rangot és titulust megszerezze.

97 E tanácsülés érdekessége volt, hogy azon Márkus későbbi apósa és sógora is hivatalból jelen volt. Márkus József és Horváth Anna házasságából 1847. augusztus 14. és 1860. szeptember 10. között nyolc gyermek - névszerint és sorrendben István, Miklós, József, Elek, Imre, majd ennek halála után ismét Imre, Mária és végül Emília született, és mindannyiukat Horváth Boldizsár és neje, Schenk Klára tartotta a keresztvíz alá.

98 Sajnos nem sikerül megállapítanunk Horváth Boldizsár és Schenk Klára házasságkötésének helyét és időpontját, annyi azonban bizonyos, hogy legalább hat gyermekük - névszerint Jenő, Miklós, Gizella, Emília, Mária és Irma - született, ugyanis ennyiről megbízható adataink vannak." Schenk Klára apja, Schenk Ferenc

100 egyébként a város legtekintélyesebb polgárai közé tartozott, aki 1822 és 1827 között a város hadipénztárának kezelője,

101 1827 és 1832 között az árvák tutora,

102 1824 és 1825 között külső,

103 1825-től 1829-ig belső,

10

* 1829 és 1832 között pedig titkos tanácsos volt,

105 akit 1826 és 1846 között 20 alkalommal kandidáltak a városbírói funkcióra,

106 és miután 10 alkalommal meg is választották, közhivatali pályájának csúcsként 1832 áprilisától kezdve tíz esztendőn át Szombathely város bírájaként tevékenykedett,

107 majd 1843-tól 1848-ig ismét belső a tanácsososok között olvasó a neve,

108 és 1848 májusában közfelkiáltással választották meg ismét belső tanácsossá.

109 Mindez azt jelenti, hogy 1845 és 1848 között Horváth Boldizsár a város főjegyzőjeként, apja és apósa pedig belső tanácsosként vette ki részét Szombathely város életének irányításából. Horváth Boldizsár városi főjegyző és levéltárnok kiemelkedő, sőt meghatározó szerepet játszott annak, az 1848. március 17-ére datált, 16 pontból álló petíciónak a megfogalmazásában és összeállításában, amelyet Szombathely város aznap megtartott rendkívüli közgyűlése, majd pedig Vas megye ugyancsak aznapra összehívott közgyűlése elfogadott és az országgyűlésre, valamint az ország törvényhatóságaihoz és mezővárosaihoz is eljuttatott, és amellyel Vas megye székhelye az ország többi városától merőben eltérő módon reagált az országgyűlés alsótáblájának 1848. március 14-én kelt, majd másnap továbbfejlesztett nyilatkozatára.

110 Szombathelyen az 1848 áprilisi törvénycikkelyek szentesítése után, május 25-én megtartott egyébként is esedékes tisztújító közgyűlésen - amelyen Horváth József városi képviselő lett - fiát, Boldizsárt közfelkiáltással ismét 14