Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Négyesi Lajos: Henrik Ottendorf szentgotthárdi csatát ábrázoló metszetének hitelessége a terepen végzett kutatások tükrében

ban utaltam, a teljesebb ábrázolás érdekében a művész a szélső zónában ábrázolhat az álláspontjáról nem látható fontos objektumokat. így a ká­polnát leszámítva, OTTENDORF megdöbbentő hitelességgel ábrázolja a Pfejferbergről nyíló kilátást. (5. sz. melléklet) Az erdő sávja középen megtörik és így látni enged egy négy ágyúból álló üteget a hegy alatti síkon. A bevágás ma is látható, amit egy mere­dek horhos okoz, melynek alakja teljesen megegyezik a vedútán ábrázol­téval. Az előtérben a fák közötti úton - a balra lovasok, jobbra a középen emelkedő domb takarásából kiérve - egy szekér halad. Ez az út jelenleg is ott húzódik, persze ma már aszfaltozva és házakkal szegélyezve. A középső szakasza valóban nem látható egy domb miatt. Az ISMERETLEN elnagyoltan ábrázolja az előteret, mely így nem bea­zonosítható. PRIORATO ábrázolásán OTTENDORF és az ISMERETLEN ötvöze­tét fedezhetjük fel. A domborzat kontúrjai, főleg a nyiladék OTTENDORF pontos ábrázolását követi, míg a bal oldali két lovas, a Schlösszl és a fák felső kontúrja inkább az ISMERETLENre hasonlít. A THEATRUM előképe bár ábrázolja az Schlösszlt, nem tartalmaz olyan jellegzetességeket ami alapján a művész álláspontja behatárolható lenne. A fentiek alapján, fel­tételezhető, hogy Ottendorf a helyszínen dolgozott a csata idején. TÉRKÉPSZERŰ ÁBRÁZOLÁS A Nagyfám feletti hegyoldal által nyújtott nézőpontból a csatatér középső része, mely az események szempontjából döntő szerepet játszott nem je­leníthető meg látványosan. így az előtér és a háttér tájképszerű ábrázo­lásán túl, a középső területet a művész kiszélesíti és felülnézetből, szin­te térképszerűen ábrázolja. Ennek egyik eleme a településszerkezet. Mind a négy munka feltünteti Szentgotthárdot. OTTENDORF, PRIO­RATO és az ISMERETLEN azonos módon, míg a ITTEATRUM a kolostort az előző metszeteken három oldalról (K, D, NY) övező sánc nyugati szaka­szát már nem ábrázolja. Valószínűleg készítésének idején az már nem létezett. Azt, hogy a nyugati sánc valóban állt, megerősíti további két áb­rázolás úm. P. B. Bouttas és J. J. Waldtman - J. U. Kraus metszetei, melyekkel írásomban bővebben nem foglalkozom. Nagyfalu mindegyik vedútán látható. A TTTEATRUM az előbbieken kívül több települést nem ábrázol. OTTENDORF, PRIORATO és az ISMERETLEN meg­jeleníti Badafalvát (Weichselbaum), OTTENDORF még Alsószölnököt is. A metszetek a felsorolt településeket megközelítőleg a mai helyükön áb­rázolják. Van azonban egy település, melyet OTTENDORF, PRIORATO és az ISMERETLEN egységesen Badafalvától DK-re a Rába két partján helyez el. 43

Next

/
Thumbnails
Contents