Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)
1. szám - ADATTÁR - Négyesi Lajos: Henrik Ottendorf szentgotthárdi csatát ábrázoló metszetének hitelessége a terepen végzett kutatások tükrében
Jelentós méretű, falunak ábrázolják (20-22 ház, malom és híd a Rábánál) szemben a sokkal kisebb Badafalvával (11 ház) és Alsószölnökkel (10 ház). Az ábrázolt falu jelenlegi településsel nem azonosítható, azonban Esterházy Pál egy utalása alapján, mely szerint a nagyvezír a szentgotthárdi kolostor mellett Farkasd falunál ütött tábort, az ismeretlen települést Farkasddal azonosíthatjuk. Említést találunk még Farkasfalváról 1646-ból, amikor Scholz Kristóf figyelmezteti Batthyány Ádámot, hogy a Szentgotthárdi János deák által a török ellen ásatott árok oly közel húzódik a farkasfalvi malmának gátjához, hogy árvíz esetén a köztes rész átszakadhat és a malom szárazon marad. Tehát a törökök Farkasd (Farkas) falu közelében táboroztak, mely a Rába partján áll, ahol egy malom is található. A vedútákon ábrázolt falu megfelel ezeknek a követelményeknek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Alsószölnöktől 2,5 km-re nyugatra fekszik Farkasdifalva (Neumarlct), melyre neve és fekvése alapján rá illene Scholz leírása, azonban Esterházy utalásának nem felel meg, mivel a török tábor nem nyúlt el idáig. 11 OTTENDORF perspektivikus ábrázolása alapján a falu az alsószökiöki malom környékén terüllietett el. A helyszínen végzett terepbejárásaim során, nem sikerült a település nyomait megtalálni. Az itt gyűjtött cserépanyag 19-20. századi, ennél korábbi anyag nem volt. Ezt a leletszegénységet magyarázhatják a Rába áradásai, melyek képesek egy 17. században elpusztult település nyomait eltüntetni. A 19. század előtt a Rába alsó szakaszán épített malomgátak a felső szakaszon rendszeresen áradásokat okoztak. Ez csak 1870 után szűnt meg, amikor a malomgátak elbontása 15,26 m esésnövekedést eredményezett, így a felső szakasz megszabadult az árvizektől. Megítélésem szerint a terület földrajzi nevei, úm. Szögmező és Téglamező településnyomra utalhatnak. Esterházy arról is említést tesz, hogy Farkasdnál a Rába partja lapos és sekély. Amennyiben a falut a fent említett területre feltételezzük, úgy ez a leírás egybevág a Rába-hurok feletti - tehát megközelítőleg erre a területre eső - folyószakasz korabeli leírásokban található jellemzésével. Marsigli gróf véleménye szerint, a törökök szentgotthárdi vereségének oka az volt, hogy a hidat, melyen a lovasság átkelt, nem hátul a part meredek részén, hanem seregük bal szárnyán, a lapos partszakaszon állították fel. 1 * A keresztény hadvezetés értékelése szerint a Saubach (Koca-patak) torkolata felett a lapos partszakaszt kellett nagyobb erőkkel biztosítani a török átkelés ellen. Ezért ide egy futóárkot ásattak, melyet 1.000 gyalogos szállt meg. Az ismeretlen falu a metszeteken ábrázolt futóárok jobb szélétől nem messze fekszik. 44
