Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Négyesi Lajos: Henrik Ottendorf szentgotthárdi csatát ábrázoló metszetének hitelessége a terepen végzett kutatások tükrében

mely tartalmazza a fontosabb földrajzi neveket, a csata ábrázolt eseményeinek rövid leírását és a harcrendi elemek, egységek neveit. A VIZSGÁLT METSZETEK Ottendorf Henrik (ld. 1. sz. melléklet, a hátsó borító belsó oldalán; a továbbiakban: OTTENDORF)

3 hatalmas méretű, metszetet készített a csatáról, „A szentgotthárdi csata óriástérképe" címmel. A pontos mérete: 114,5 x 53,5 cm. A térkép vázlata, néhány nappal a csata után már kész volt, ezt követően a részletes kidolgozásra került sor. Elkészülte után a császári sereg parancsnokai ellenőrizték és hitelesnek fogadták el. Valószínűleg 1664 végén, vagy 1665 elején került kinyomtatásra. Gualdo Priorato (2. sz. melléklet, a továbbiakban: PRIORATÖ) ismeretlen olasz mester által készített, nagyméretű, metszetet közöl a csatáról szóló művében, mely részleteiben hasonlít egy szintén ismeretlen olasz mester (3. sz. melléklet, a továbbiakban: ISMERETLEN) munkájához, azonban helyenként inkább Ottendorféval azonos. A Theatrum Europaeum (4. sz. melléklet, a továbbiakban: THEATRUM) 1672-ben került kiadásra, a csata két térképmelléklettel és magyarázattal található. Mogersdorfot Meckendorfiiak nevezi. A METSZETEK SZERKEZETE A metszetek szerkezetük szerint két csoportra oszthatók. OTTENDORF, PRIORATO és az ISMERETLEN egységesen a kép bal sarkában a csata végső fázisát ábrázolja kis méretű vázlaton. A jobb sarokban egy tájoló mutatja az északi irányt. Az említett eszközök elhelyezése mindháromnál hasonló, azonban PRIORATOnál és az ISMERETLENiiél formájukra nézve is teljesen azonosak. Ezen kívül mindltettőnél találhatunk még a jobb sarokban egy-egy táblát a keresztény és ottomán tábor, Szentgotthárd és a Rába megjelölésére használt római számok magyarázatával. A THEATRUM nem követi ezt a szerkezetet, az eredeti metszet és különböző változatai középtájon ábrázolnak egy tájolót, mely az északi irányt fordítva mutatja. A KÉPEK ELŐTERE Valamennyi munka perspektívája arra utal, hogy a Nagyfalutól északra magasodó hegyről látta a terepet a művész. így a kép előterében erdőshegyes terepet ábrázol, az álláspont behatárolását megkönnyíti az egységesen balszélen látható SchlÖsszl. A terepen nem találtam olyan pontot, ahonnan a Rába-hurok, Nagyfalu és a Kápolna ebben a szögben látszana, azonban mint arra már koráb42