Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor: Kelta kori erődítéstípusok Górban

it találták meg. A hainburgi Braunsbergen a régi és az új feltárásokon a faszerkezet függőleges szerkezetének cölöplyukait és árkait, valamint a vízszintes faszerkezet rekonstruálhatatlan nyomait tárták fel. Az előbbiek sánctengellyel párhuzamos két sorának egymástól mért távolsága 1,7 m, 2 m, 2-2,5 m, 3-3,5 m és 4 m. Az oppidum a középső kelta kor végén, a késő kelta kor kezdetén - LT C2-D1 - időszakban létezett. A csehországi Tfísov-i oppidum kő-fakonstrukciós. A Hrazany-i oppidum esetében a publikáló öt horizontot figyelt meg. A kétperiódusú fősánc korai - LT C2, i. e. 150-100 - periódusa fa-kő konstrukciós, a késői - LT Dl-ben, kb. i. e. 100-50 - időszakban ez elé újabb kőfalat építettek. A kapuknál három kelta kori erődítési fázist lehetett elkülöníteni. Szempontunkból igazán lényeges szerkezeti megfigyelést nem tettek.

83 A németországi Manching LT C-D korú, kétperiódusú - korai: „murus gallicus'Vgall fal, Julius Caesar kifejezése - sáncának bázisszélessége 25-30 m, jelenlegi magassága 2-4,3 m. A közölt keleti kapunál a faszerkezet függőleges elemeire utaló cölöplyukak egymástól 2-5 m-nyire, szabálytalanul helyezkednek el. A rekonstrukciónál azonban furcsa módon nyomát sem találjuk a függőleges fa tartóelemeknek. B. Palisadkerítés A K-L-M-4 szelvények területén 15 m hosszúságon LT korú palisad - fakerítés - nyomát figyeltük meg. Ennek árkába nagyméretű cölöplyukak mélyedtek. Belső földtöltését - ha volt - a római korban egy nagy beásással rongálták meg, majd a töltés maradványai az Árpád-kori favár alapozását képezték. Az Árpád-kori tereprendezés a feltáráson jól megfigyelhető volt. ÉPÍTŐANYAG ÉS AZOK MENNYISÉGE, REKONSTRUKCIÓ A góri sánc fő építőanyaga a föld volt, amelyet fa kazetta-szerkezetbe döngöltek. Követ nem használtak. Talán a sáncba beépített föld egyik kitermelő/bánya gödre lehetett a D-11-13/E-1T15 szelvényekben feltárt hatalmas objektum (1. sz. ábra). Az E szelvényeidbe eső részét kézzel, a D szelvényekbe eső területet - idő hiányában - géppel bontottuk ki. Mélysége középütt 250 cm volt. A gödör régészetileg megfogható részéről - számításaink szerint - kb. 230 m földet nyertek ki. Teljes méretét nem tudtuk tisztázni, ugyanis amiak déli szakaszát a gátépítéskor nyitott újkori bányagödörrel pusztították el. Ez a földmennyiség a sánc 10 m-es szakaszának megépítéséhez sem lett volna elegendő! A sánc áÜag szélességét - ásatási megfigyeléseink alapján - 8, magasságát 2 m-nek tekintve, az imigyen védett plató - határa a 175 m-es szintvonal - kerületét pedig minimum 585 m-nek számolva 9.360 m föld 33