Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor: Kelta kori erődítéstípusok Górban

beépítését feltételezhetjük. Elhanyagolhatónak tekintjük most a csak palisaddal védett szakaszokat. 80 % száraz föld és 20 % agyag felhasználása mellett ez a földtömeg 14.780 t talaj felhasználását jelenti. Az inotai római kori kelta kocsi számításaink szerinti űrtartalnia jól megrakva 1,5 m

3 lehetett. A 9.360 m

3 föld szállítását egy ilyen kocsival 6.240 fordulóval oldhatták meg. A felmerülő túl sok bizonytalansági tényező miatt ezzel a kérdéssel azonban nincs értelme tovább foglalkoznunk, ugyanakkor a földmunka monumentalitását jól érzékelteti. A kazetta-szerkezethez szükséges fa mennyiségét - a számításokat megkönnyítendő, szabályos szerkezetet feltételezve - számítottuk ki. Ilyen alapon egy kazetta elem mérete, szélesség: 200 cm, hosszúság: 150 cm. Ezek a méretek a feltárási adatok (ld. feljebb és I. sz. melléklet) átlagolásából keletkeznek. A sánc feltételezett átlag szélessége (8 m) és magassága (2 m) vízszintes síkok mentén 4+4 egymásra merőlegesen elhelyezett gerendaszint beépítését teszi szükségessé. Az egymásra fektetett gerendák elmozdulását a találkozási pontoknál függőleges gerendák leásásával akadályozták meg (I. sz. melléklet). 585 m hosszú platóperem (1. sz. ábra) esetén ez 1.346 m

3 fa felhasználását feltételezi. Kocsányos és csertölgy (Quercus robur)

26 átlagsúlyával (0,8 t/m

3

) számolva ez 1.310 t fát jelent. Megkíséreltük, hogy hozzávetőleges adatot nyerjünk a kiirtandó erdő nagyságáról. A feltárás gerenda- és rönk méretadatai alapján száz éves „őserdei" (vegyes) jellegű erdőállományt kell feltételeznünk 23 m magas tölgyekkel.

28 Ugyanis csak ez esetben kapunk min. 10 m-es hosszúságú rönköket. 1 ha-ról így 150 m tölgy vágható le, amelyből gerendaként azonban csak 100 m

3 építhető be. (A többi ág és egyéb hulladék. Ezeket szintén felhasználhatták, mondjuk a föld kifolyását megakadályozandó.) A feltételezett 1.346 m

3 fát tehát kb. 13-14 ha erdőterületről lehetett kinyerni. A domb közvetlen környékének ilyen mérvű ritkításával - ha feltételezzük az egyéb fa fajok hasznosítását (építkezés, ipari tevékenység /fazekasság, fémművesség/, stb.) is - az esetleges „támadók" helyzetét igencsak megnehezítették. Nem számítottuk ki a sánc tetején feltételezhetően álló mellvédhez (mellvédekhez?) szükséges fa mennyiségét. A fa mellvéd hajdani meglétét az E-l-3 szelvények nyugati metszete (4. sz. ábra) kétbeásása (árok?) sejteti.

29 Fenti adataink így is jól érzékeltetik az erődítési munka monumentalitását és azt a szervezettséget, amely hiányában elképzelhetetlen a munka zökkenőmentes lebonyolítása. Ugyanakkor semmit sem tudunk arról, hogy a földnek a fa szerkezetből történő kifolyását (a dombról ill. a telep felé) milyen módon gátolták meg. Talán vesszőfonással. 34