Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Melega Miklós: „Szombathely igazi modern város" - Bodányi Ödön munkásságának értékelése egykor és ma -

idegenek eligazítására szolgáltak. A szerző rövid visszatekintésben be­mutatta a város korábbi polgármestereinek és mérnökeinek tevékenysé­gét. A felsorolásban Éhen Gyulához érve mély elismeréssel emlékezett meg a modern Szombathelyt megteremtő egykori polgármesterről, kinek működése alatt Bodányi pályájának, alkotótevékenységének és elismert­ségének csúcspontján állt. Ezután pontos, katalógusszerű felsorolást kö­vetkezik a szombathelyi építkezésekről, beruházásokról, a rájuk fordított kiadásokról az 1890-es évektől 1910-ig. Bár Bodányi nem Szombathe­lyen született, sorai közt átsüt a város iránt érzett szeretet, igyekezett kedvező képet rajzolni a településről és lakóiról. Lokálpatrióta elfogult­sága, polgári büszkesége a kötet több pontján is fel-fel bukkan, de legin­kább könyvének e bevezető részét hatja át. „Szombathely igazi modem város." - ebben a szerzőtől kölcsönzött megállapításban summázható az első fejezetek mondanivalója, s lényegében egész könyvével is ezt az állí­tást igyekezett bizonyítani. A kötet második, s egyben legértékesebb egységében a szerző tíz feje­zetnyi terjedelemben vállalkozott a város infrastrukturális intézményei­nek bemutatására. Bodányi szemléletében a város műszaki létesítményei organikus egységet alkottak, s ennek értelmében igyekezett komplex képet rajzolni róluk. Nem csak a városi kezelés alatt álló közműveket, in­tézményeket mutatta be, hanem a magántársaságok által működtetette­ket is, mert ezek is szerves részét képezték a korabeli polgárok életének. Bodányi a város által kiépített létesítmények bemutatásával kezdte a sort. A logikai és időrendet felborítva, a csatornázási és vízvezeték építé­si mvmkálatok lezárulása után lebonyolított utcarendezési, burkolási prog­ram ismertetésével indított. Ebben az elrendezésben talán az a szubjek­tív szempont játszott szerepet, hogy az utcaburkolási munkálatok előké­szítése és kivitelezése teljességgel az ő vezetése alatt zajlott, míg az 1899 előtti közműépítkezéseket nagyrészt még elődje irányította. Ennek elle­nére hivatalból jól ismerte a csatornahálózat és a vízvezeték működését is, mert a felügyeletére bízott közművek ellenőrzése, fejlesztése szüksé­gessé tette, hogy pontosan tájékozott legyen. Személyesen ismerte a ter­veket készítő Farkass Kálmánt, akivel többször is konzultálhatott; birto­kában volt az eredeti tervrajzoknak, műszaki leírásoknak, melyek fel­használásával írta meg e fejezeteket. Szakemberekhez szóló precizitás­sal, de laikusok számára is követhetően mutatta be az utcaburkolatok tí­pusait, a csatornahálózat és vízvezeték kiépítését, működését. Külön ér­deme, hogy nem egyszerűen csak műszaki leírást adott, hanem bemutat­ta az előkészítés, tervezés folyamatát, s bepillantást engedett a tervezők gondolatmenetébe, az általuk követett alapelvekbe, a megfelelő anyagok, technológiák kiválasztásának folyamatába. E kérdéskörben sok olyan hát­tér-információt közölt, melyek a ma rendelkezésünkre álló korabeli for­85

Next

/
Thumbnails
Contents