Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - VITA - Dénes József: A szentgotthárdi csata hiteles ábrázolása? - Hozzászólás Négyesi Lajos: Henrik Ottendorf szentgotthárdi csatát ábrázoló metszetének hitelessége a terepen végzett kutatások tükrében c. írásához -

ján azt kénytelen feltételezni, hogy a Rába áradásai moshatták el még a nyomait is. Miért pont csalt ezt? - kérdezhetnénk. Ugyanígy téves a megítélése a Szentgotthárd körül a keresztény hadak által még a csatát megelőzően épített sáncok kérdésében is. Itt is látszik, hogy a Theatrum Europeum metszete a hiteles, hiszen a valóságnak megfelelően félkész állapotban mutatja a soha el nem készült sáncolást. Nyilván a törökök közeledése miatt Montecuccoli serege nem tudta befejezni az erődítést. A közeledő törökök felőli keleti és déli rész elkészült, a nyugati szakaszra már nem jutott idő. A leginkább magától értetődő szempont az ábrázolások hitelességével kapcsolatban a földrajzi, topográfiai hitelesség. Perdöntő, hogy a Rábába balpartról befolyó Saubach és a jobbpartról befolyó Szakonyfalvi-patak csak a Theatrum Europeum metszetén van a valóságnak megfelelően ábrázolva, az Ottendorf-féle és vele rokon metszeteken éppen a valóság ellentettje szerepel! Elég összevetni a metszeteket a mai térképpel és minden világos. Vagyis meg kell állapítsuk, hogy a Négyesi által hitelesnek gondolt ábrázolás nem hiteles, a Theatrum Europeum metszete jobban megközelíti a valóságot. A szerző által vélt ellentmondás a folyókanyarulaton belüli átkelési pont látszólagos helyét illetően sem valós probléma, a Tlieatruin metszete éppen ott ábrázolja az átkelés helyét, ahol azt Négyesi a terepen beazonosította. Fentiektől függetlenül Négyesi jól határozta meg a török átkelés helyét és igen komoly eredmény, hogy sikerült felfedeznie az erődített hídfőállás még ma is látható maradványait. Vagyis mondhatnánk, hogy a téves diagnózis ellenére a beteg mégiscsak meggyógyult. Nagy eredmény, hogy tisztázta: a csata idején nem a Perjés Géza által rekonstruálni vélt vonalon folyt a Rába és a híres folyókanyarulat nem pontosan ott volt, mint ahol eddig sejteni lehetett. Négyesi Lajos terepi eredményei és Theatrum Europeum hiteles ábrázolása segítségével most már újra lehet rajzolni a híres csata mozzanataniak hadtörténeti térképeit. Nagyon fontos, hogy minél több terepi vizsgálatra kerüljön sor a különböző korok csataterein. A török elleni 16-17. századi háborúk kora vár- és csataábrázolásainak komoly kritikai vizsgálatára eddig általában nem került sor. A legtöbb történész egyszerűen képi illusztrációként hasznosítja őket. Igaza van Négyesinek, hogy amennyiben egy ábrázolás hitelesnek bizonyul, akkor annak komoly forrásértéke van. Olyan információkat közvetíthet, amiket az írott források szövege nem tartalmaz. Az, hogy egy kutató téves megállapításokra is juthat, magától értetődő dolog. Ilyesmi bárkivel előfordulhat, röstellni sem szükséges, a mruika természetes velejárója. A metszetekkel, vedutákkal kapcsolatos téma eddigi legjobb összefoglalását Csorba Csaba nyújtotta, aki 1984-ben megálla76