Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)
4. szám - VITA - Négyesi Lajos: Válasz Dénes Józsefnek, avagy hitelesek-e a vedúták?
pította, hogy a látképek (veduták) és alaprajzok a kutatás nélkülözhetetlen, pótolhatatlan forrásai. Munkájában tisztázta a hitelesség megállapításának fontosabb szempontjait és a függelékben fel is sorolta a hitelesnek nem tekinthető fontosabb munkákat (köztük Priorato és a Négyesi által szintén hivatkozott Bouttats ábrázolásait is). Ezt a munkát ajánlom Négyesi Lajos figyelmébe is további kutatásaihoz, amelyeket igen fontosnak tartok és hozzájuk sok sikert kívánok. JEGYZETEK Österreichische Karte 1:50.000-193 Jennersdorf, Bundesamt fur Eich- und Vermessungswesen (Landesaufnahme), 1976. BMN 7710 2 Perjés Géza: A szentgotthárdi csata, 1664. VHI. 1. In: Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szerk. Kuntár Lajos, Szabó László. Szombathely, 1981. 117-174. p. Csorba Csaba: 17. századi végváraink a veduták és tervrajzok tükrében. In: Magyar és török végvárak, 1663-1684. Tudományos tanácskozás előadásai. Noszvaj, 1984. okt. 18-19. Szerk. Bodó Sándor, Szabó Jolán. Eger, 1985. 131-151. p. (Studia Agriensia; 5.) DÉNES JÓZSEF VÁLASZ DÉNES JÓZSEFNEK, AVAGY HITELESEK-E A VEDUTÁK? Dénes József válasza döbbentett rá arra, hogy még azt sem tisztáztuk, mit értünk egy vedúta hitelességén. Mivel én, mint csatatérkutató nyúltam a kérdéshez, számomra az volt a hitelesség kritériuma, hogy a metszet annyira valósághűen ábrázolja a csatát, hogy az alapján még ma is meg lehessen határozni a csata egyes mozzanatainak pontos helyét. Mintha csak néhányszáz évvel ezelőtt egy fényképet készítettek volna a csatáról. Ezt csataképszerű hitelességnek nevezhetnénk. Készültek azonban később is metszetek, ahol a művész a tájképet a terepen készítette, azonban az eseményeket csak források alapján jelenítette meg. Ezt nevezhetnénk tájképszerű hitelességnek. Ide sorohiám még azokat az ábrázolásokat is, ahol a készítő később készült térképvázlatot vagy térképet használ. Vannak olyan művek is, ahol egy meglevő, de nem egykorú vagy torzult ábrázolású vázlaton a résztvevők útmutatásai alapján került ábrázolásra a csata vagy ostrom, rendszerint nem sokkal az események után. Ez utóbbit, eseményszerű ábrázolásnak nevezhetnénk, mivel itt a helyszín ábrázolása nem pontos. Mindhárom kategória a hitelesség más-más fo77