Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)
4. szám - VITA - Dénes József: A szentgotthárdi csata hiteles ábrázolása? - Hozzászólás Négyesi Lajos: Henrik Ottendorf szentgotthárdi csatát ábrázoló metszetének hitelessége a terepen végzett kutatások tükrében c. írásához -
VITA A SZENTGOTTHÁRDI CSATA HITELES ÁBRÁZOLÁSA? - HOZZÁSZÓLÁS NÉGYESI LAJOS: HENRIK OTTENDORF SZENTGOTTHÁRDI CSATÁT ÁBRÁZOLÓ METSZETÉNEK HITELESSÉGE A TEREPEN VÉGZETT KUTATÁSOK TÜKRÉBEN C. ÍRÁSÁHOZ Nagy érdeklődéssel olvastam Négyesi Lajos írását, amely a terepen végzett tájékozódás, helyszíni vizsgálódás segítségével igyekezett megoldani az 1664. augusztus 1-én vívott sorsdöntő török-keresztény (császári és francia) seregek közti ütközetet ábrázoló veduták, látképek hitelességének kérdését. Szemmel láthatóan kétféle ábrázolás maradt fenn. Az egyik Henrik Ottendorf metszete és az annak variációit jelentő Gualdo Priorato által jegyzett veduta és egy ismeretlen olasz mester ábrázolása. A másik változat pedig a Theatrum Europeumban megjelent metszet. Mivel a kétféle ábrázolás között lényeges eltérések mutatkoznak, nyilvánvaló hogy az egyik ábrázolás hitelesebbnek, míg a másik kevésbé hitelesnek tekinthető. Négyesi az Ottendorf-féle variációt véli hitelesebbnek, a Tlieatrum Europeumban közöltet viszont „mint forrást" nem tartja elfogadhatónak. Vajon igaza van-e? Véleményem szerint serniniképpen, éppen fordítva áll a dolog! Mi keltette fel a gyanút bennem, mint olvasóban? Mondhatnám azt a közhelyszerű megállapítást, hogy sok száz törökkori ábrázolás ismerőjeként már ránézvést is látszott, hogy a Theatrum Europeum metszete a jobb hitelességű. Nem véletlenül sejti Négyesi is, hogy valamilyen komoly térképi előzménye lehet. Hozzá képest az Ottendorf-féle metszet alapvetően abban különbözik, hogy a látványos ábrázolás szempontjait előnyben részesítve ábrázolja a csatát és a didaktikus „elbeszélés" kedvéért összesűrít egymástól távolabb eső helyszíneket is. így fordul elő rajta pl. Farkasdifalva (Neumarkt an der Raab) ábrázolása is, ami viszont valódi fekvése miatt nincs ábrázolva a Tlieatrum Europeum metszetén. Ha Négye siliez hasonlóan elfogadnánk az Ottendorf-féle metszet hitelességét, akkor persze fel kellene tételeznünk egy azóta elpusztult települést, amire azonban sernmiféle adatunk sincs. Nem véletlen, hogy Négyesi is jobb hí75