Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - MŰHELY - M. Kozár Mária: Hetes költői szemmel. - Beszélgetés Varga Józseffel -

MŰHELY M. KOZÁK MARIA HETES KÖLTŐI SZEMMEL - BESZÉLGETÉS VARGA JÓZSEFFEL Varga József szlovéniai magyar pedagógus és költő műveiben helytörténeti és honismereti adatokat is találunk. Ezért szeretnénk bemutatni folyóiratunkban. Bár a horvátországi Viroviticán (Verőcén) született, igazi szülőföldjének Hetest és a Lendva-vidéket tartja. Tanári oklevelét Újvidéken, bölcsészdoktori diplomáját a budapesti ELTE-n szerezte. Évtizedekig tanított általános és középiskolában, jelenleg a Maribori Egyetem Pedagógiai Kara magyar nyelv és irodalom tanszékének vezetője. Hat önálló kötete jelent meg, melyek főként verseket tartalmaznak, de írt novellákat, elbeszéléseket, karcolatokat is. Főszerkesztője a Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóiratnak. Varga József költeményeinek többsége gyermekvers. Ezek között is találunk népköltészeti ihletésűeket. A Hetési élcelők című vers a falucsúfolók stílusában íródott. A Hagyományápolás a népi táncosok próbájának hangulatát adja vissza. A Gyertek című versben a hagyományos gyermekjátékokat sorolja fel. A Náluk, régen?! a gyermek születésével kapcsolatos kifejezéseket gyűjti egybe. Legfrissebb, 1998-ban megjelent kötete Az ellopott tündér 12 történetbe foglalja Hetes hagyományos kultúráját. Helytörténeti olvasókönyvként is kezébe adható lenne a muravidéki magyar gyerekeknek. Tanár úr, ezeket a történeteket valóban gyermekkorában hallotta nagyapjától vagy olvasmányélményből (irodalom, szakirodalom) származnak a hagyományos népi kultúrára jellemző adatok? Szegény, de gazdag gyermekkorom volt. A falusi életre gondolok, amely tele volt a paraszti életforma sok-sok szokás-rendezvényével; a paszitától egészen a torig, a tollfosztástól a kendervágásig stb. Mint falusi gyerek, szinte minden ilyen eseményen jelen voltam mint néző vagy mint résztvevő. 15