Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

3. szám - ADATTÁR - Balogh Péter: Szombathely anno ... 1904

árapasztó csatornákkal és zsilipekkel szabályozták. Az árapasztók egyes szakaszait lefedték, s felette közlekedtek. A Gyöngyösön Éhen Gyula polgármestersége alatt három vasbetonhíd épült a Széli Kálmán, a Kisfaludy és az Erzsébet királyné utcában, a többi híd fából készült gondos ácsmunkával. A két patak közt terül el a város magja, ammek két gyújtópontja van: a Széchenyi tér, mint egyházi és közigazgatási centrum és a Horváth Boldizsár tér, mint a polgárság életének színtere. A Széchenyi tér harmonikus barokk épületegyüttese 1777-től a szombathelyi római katolikus püspökség megszervezésével kezdett kiépülni. Hefele Menyhért, a kiváló építész maradandót alkotott. A tér és a körben lévő épületek, élén a székesegyházzal, a leglátogatottabb része a városnak. A Horváth Boldizsár tér a tölcsérszerű kiképzésével még középkori képződmény, amelyen a vásárokat, ünnepségeket tartják, a környező házak földszintjén üzletek, műhelyek és kávéházak működnek, középen pedig a Szentháromság szobor emlékeztet a város fogadalmára. A Horváth Boldizsár tér, mint a városi piacterek általában a szerves fejlődés eredménye, a Széchenyi tér tervezett építészeti kompozíció, az újabb terek, mint pl. a Batthyány tér vagy az Éhen Gyula tér, már a városszabályozás remek eredményeként születtek. Valamennyi tér ma is fontos csomópontja a városnak. A térképről jól érzékelhető az utcák eltérő jellege, amint világos színükkel, erek módjára behálózzák a várost. A városmagban a régi tereket környékező utcák szeszélyes vonalvezetése a középkori eredetre utal, csatlakozási pontjaik esetlegesek, amint azt a Szüy János, Kőszegi, Nagykar, Kossuth Lajos és Erzsébet királyné utca mutatja. Ezen utcák beépítése igen nagy intenzitású, ami a századforduló telekspekulációs világáról árulkodik. A régi utcák megjelenésükkel egyedi módon képviselik ma is a megyeszékhelyet, jóllehet mlndniáig nehézséget jelentenek a közlekedésben és a városrendezésben. Ugyanakkor az új utcanyitások, amelyek az 1890-es közgyűlési határozat nyomán születtek, mint pl. a 790 m hosszú Széli Kálmán, Szelestey, Wesselényi, Vörösmarty és Gyár utca már szabályos derékszögű rendszerben, meghatározott utcaszélességgel épültek ki. Hasonlóan rendezett módon alakultak ki a polgári jólét jeleiként a „villatelepek" az Óvoda utcában és a Hegy utcában. Az utcákat tanulmányozva feltűnik a házszámozás rendszere is, ami még 1880-ban lépett életbe. Ez utcánkénti számozást jelentett, a központból indítva növekvő sorszámmal, jobb oldalon páros, bal oldalon páratlan számokkal.

6 A történelmi városok biztos pontjait jelentik mindig az egyházi épületek, amelyek tornyaikkal, zárt tömegükkel karaktert tudnak adni egy településnek. Szombathely több ilyennel is büszkélkedhet, amelyek már a régi várost ábrázoló metszeteken is láthatók, s 1904-ben is, s ma is fontos tájékozódási pontjai és műemlékei a városnak. A székesegyházat már 68