Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

3. szám - ADATTÁR - Balogh Péter: Szombathely anno ... 1904

említettük, látványa mindig a megérkezés jóleső érzését nyújtja, ha jöttünkkor feltűnik a láthatáron. Nála régebbi a középkori eredetű ferences templom és kolostor az Erzsébet királyné utcában, valamint az ennél is régebbi, a Karoling-kori alapokra épült Domonkos rendiek temploma a Szent Márton utcában. A kálvária kápolna már újabb eredetű, 1730-ban említik először. Az izraelita imaház (zsinagóga) 1880-ban épült a bécsi Ludwig Schöne tervei szerint az Óvoda utca és a Batthyány tér találkozásánál. Ugyancsak Schöne tervezte a neogótikus ágostai evangélikus és református templomot 1896-ban a Körmendi utca és Kálvária utca találkozásánál. A víztorony előtti teraszról nézve talán éppen a térkép kiadásának évében e jelentős épületek biztosították azt a szép várossziluettet, amiben a kor embere méltán gyönyörködhetett és a képeslapokra is felkerült. A térkép többszínnyomásából következően jól látható, hogy a város zöldterületei és a beépített és beépíthető telkek aránya egyensúlyt mutat, a beépítés sűrűsége a város központja felé nő. A város területe ekkoriban 5.306 katasztrális hold, azaz 3.054 hektár volt. A házak száma megközelítette a kétezret, a lakók száma pedig meghaladta a 25.000 főt. Szombathely az ország egyik legszebb, legdmamikusábban fejlődő városának számított. Mindez természetesen csak a térkép látványa mögött rejtőző adat. A város 1904. évi térképe informatív jellege ellenére nagyon sok hiányossággal és pontatlansággal készült, mintha nem ellenőrizték volna kellően a tervezetet. így kellő kritika nélkül kutatásra csak óvatosan használható. Először azt kell kifogásolni, hogy nem ábrázolja a teljes várost, egyes külső területek lemaradtak, mint pl. a vasúton túl a szövőgyár, a Mayer-féle gépgyár külső telepe, északon a lovassági laktanyához tartozó csapatkórház a pinkafői vasút után, vagy a vágóhíd közelében lévő Gyermekkert. Hiányzik továbbá több utcanév, műit pl. a Berzsenyi Dániel utca (ma Széchenyi utca), a Külsikátor utca, Mészárszék utca (ma Bejczi utca), Vizi utca, (Bürü utca felett), az Árpád sétaút (1892-ben létesítették), a Felsőhegy alatti sétaút (1904-ben készült el) és a Templomtér megnevezése. Néhány épület feltüntetése pontatlan, pl. a premontrei rendház nem keretes beépítésű, az izraelita elemi iskola a Torna utcában a 17. alatt volt (ma is áll), a püspöki palota északi szárnya hosszabb, és nincs feltüntetve az öreg papok háza (Deficientia). Néhány jelentősebb épület megnevezése hiányzik, pl. a Faludi Ferenc utca 10. sz. alatti osztrák-magyar bank (tervezte: Hauszmann Alajos), a Gotthárd Sándorféle bérház a Király utca elején, Széli Ödön-féle bérpalota a Kőszegi utcában és a Batthyány Iván bérpalotája a Széli Kálmán utca 1. sz. alatt. A kor jelentős házai voltak a patikák, de egy sincs jelölve. Ugyanakkor néhány érdekessége is van a térképnek. A Kioszk pl. már fel van tüntetve, pedig csak 1905-ben épült fel, a tervezett színház helyét már kijelölték a mai Nagyszálló helyén, de a térnek nevet nem adtak. Három iskolát is 69