Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

2. szám - ADATTÁR - Bariska István: Az első magyarországi urbárium - 1451

* V*m vife»«» t«^\ /\_ %í jjtmé 3mlt vrv^ rtuCL Jb 2M. Sen pyt -ptW A? ÍW ^^HrtrwSlKLííSí' Í»*J) }

twini?'* \ ljw*/4 muálürtfi» Sew vDeruft«- ?**! Ar A>w £ufc£fav t^iuife «£ -*i r

X »• Részlet az 1451-es kőszegi urbáriumból déseket is felvet. Ezek összességét ezúttal művelődéstörténetnek nevez nénk, hiszen együttesen emberi életnek a forrásból kielemezhető minőségét fejezik ki. AZ URBÁRIUM ELEMZÉSE Tudni kell, hogy az ún. jegyzékszerű források (adójegyzék, telekkönyv, kimutatás stb.) írástörténeti szempontból mindig nehezebbek a feldolgozó számára, mint az összefüggő szövegek. Ilyen az urbárium is mint forrásfajta. Az összefüggő szövegek ugyanis általában jobb értelmezési szövegkörnyezetet biztosítanak. Továbbá azt is tudni kell, hogy a régi mértékés pénztörténeti rövidítések nagyon megterhelik a szöveget feloldok figyelmét. Ennek az urbáriumnak az első oldala királyi jövedelmeket, Kőszeg városának adóit és szolgáltatásait tartalmazza. Úgy a naturális, mind a pénzbeli szolgáltatásait, mind pedig a robotszolgáltatásokat. S mindenekelőtt azt, hogy belőle igen jól érzékelhető az a törekvés, hogy a szolgáltatásokat pénzben váltsák meg. Igaz, ez a földbirtokos Mittendorfer érdekében is állt. AZ ELSŐ MUNKAFÁZIS Itt meg kellett állapítani a szövegben feljegyzett jövedelmek és szolgáltatások (adó, szolgáltatás és haszonvétel) alapját (házhelyek és adóköteles 37