Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)
2. szám - ADATTÁR - Bariska István: Az első magyarországi urbárium - 1451
ta, ami a hazai földesúri és jobbágyviszony szabályozását általában. Azaz nemcsak az uradalmak megszületése, az egységes jobbágyság megszűnése és a jobbágytelkek rendszerének megszilárdulása, hanem egy speciális történelmi helyzet is. Az nevezetesen, hogy a két uradalom a 15. század derekán III. Frigyes német-római király kezére került." A Habsburg uralkodó pedig az uradalmai«; jövedelmét, valamint a jobbágytelkek hasznát osztrák földesúri zálogba adta. Azaz a két uradalmat a birtokok jövedelemkezelésének egy a hazaitól eltérő szervezetébe integrálta. így jelent meg a „Rechnitz und Güns — die Urbar 145V (a továbbiakban: urbárium) bevezető jegyzetében (Nóta) egy eléggé ismeretlen osztrák birtokos, egy bizonyos Muttemdorfer neve, akit a források teljes nevén egyébként Bernhard Mittendorfer-nák neveznek. Amikor III. Habsburg Frigyes 1445-ben fegyverrel elfoglalta Nyugat-Magyarországot, Kőszeg, valamint Rohonc jövedelmét 3.000 dukátért neki engedte át zálogba. Ez a magyarázata annak, hogy hogyan került az urbárium az innsbrucki levéltárba. PALEOGRÁFIAI ÉS NYELVTÖRTÉNETI SZEMPONTOK Az olvasót nem szeretnénk olyasmivel untatni, ami számára közömbös lehet. Még akkor sem, ha nekünk ugyanaz a legizgalmasabb feladatok közé tartozik. A német nyelvű urbárium írástörténeti (paleográfiai) és nyelvtörténeti (újfelnémet szövegének értelmezési) vonatkozásait csak részben érinthetjük. Azt ugyanis most egyértelműnek kell teldntenünk, hogy alti ilyen forrást elemez, az mindkettőhöz ért is valamilyen szmten. Tudatában vagyunk annak, hogy az eredeti szövegkép elhagyása hozzáértőkkel szemben nem egészen korrekt eljárás, hiszen így lázárjuk egy kicsit az olvasat és a fordítás ellenőrzésének lehetőségét. Ezek azonban most szaktudományos szempontok, amivel semmiképpen sem akarjuk az olvasót terhelni. Mégsem zárjuk ki teljesen ezeket az aspektusokat, hanem olyan módon próbáljuk az elemzésbe illesztem, hogy az írás tényleges céljának, a műhelymunka bemutatásának mégis megfeleljen. A FORRÁS EGYÉB SZEMPONTJAI Az 1451-es urbárfum más szempont bevezetését is szükségessé tesz. Ezek között tartjuk nyilván a középkori köz- és helytörténet, a helynévkutatás, a gazdaság- és birtoktörtéiiet, a pénztörténet, az adó- és járadéktörténet, az eg3 T háztörténet, a történeti néprajz, a mértéktörténet és a jogtörténet szempontjait is. Az előző fejezetben felsorolt két diszciplínával együtt ez csaknem egy tucat szempont, amely még tovább is bontható pl. a jogtörténeten belül a szöveg állam-, város és magánjog-történeti kér36
