Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - ADATTÁR - Molnár Mónika: Tudománytörténeti mozaikok 4. Névy Lászlónak, a szombathelyi premontrei gimnázium egykori tanárának pályaképe

ben lehetséges a komoly összeütközéseknek szerencsés végkifejlete. Az ilyen dráma csak mulattat, de nem ráz meg és nem emel fel.

13 Ez időben Névy belső munkatársa volt Szana Tamás Figyelőjének és itt megjelent esztétikai cikkeit összegyűjtve Aesthetikai dolgozatok címmel 1873-ban adták ki. Ez irányú fejtegetéseinek indoklását a szerző a bevezető tanulmányban tárja elénk: „A roppant tájékozatlanság, mely szépirodalmunkban a műelvek iránt uralkodik, a közönség egy részének elfogultsága bizonyos felkapott irányok mellett, s a fagyos érdektelenség minden iránt, a minek haszna Eötvös szavai szerint garason s forintonkint ki nem mutatható, magának a tengődő, szórványos műbirálatnak silánysága szükségessé látszék tenni, hogy a széptan fontosabb kérdéseit vizsgálatunk tárgyává tegyük, figyelmeztetésül a gondolkodás felébresztésére." A műnek a Tanáregylet Közlönye-beli ismertetéséből olvashatunk Névy túlzott moralizáló hajlamáról, erős kifakadásairól, amelyek alapvetően meghatározzák az írások hangnemét, de jobbára nagy gonddal készített fejtegetések, terjedelmükre és alaposságukra nézve kitűnő írások kaptak helyet a gyűjteményben, amelyeknek hangvétele is tárgyilagosabb. A dolgozatok tükrözik, hogy mindenekelőtt a legfontosabb, kétségbeejtő körülmények közt is, a magyar írói lelkesedés megőrzése, amely kitartással és hittel párosulva elengedhetetlen feltétele a kultúra szolgálatának. Az igaz, a jó és a szép eszméjét alapul véve több cikken keresztül felvázolja a költő teendőit: „Tisztítva és nemesbitve hatni a korra, ez a költő nagy és szent feladata, s midőn rokonszenves érzelmek által felemel bennünket, e célt már megközelíti. Magasztos célja képek által az igazat megismertetni, s a kedélyt lángra gyújtva, az akaratnak is irányt adni a jó gyakorlásában."

1 Emellett a költőnek törekednie kell műve gondolatgazdagságára, mert a „költemény, mely az értelmet érintetlen hagyja, a phantasia előtt is elveszti becsét, mert a művészet összes szellemi erőinket foglalkodtatni van hivatva."

18 A munkákból egyértelműen kihallatszik az elégedetlenség, a panasz és a megrovás hangja, amelynek okát Névy a költészeti állapotokkal magyarázza, ezért szemeli ki a költőket, akiknek „teremteniük kell, positive kell az életben hatniuk, s ezt mint művészek csak ugy tehetik, ha termékenyítő eszmével nyitnak pályát a kuszált irányokban tévedező emberiség előtt."

19 Nagy munkásságot fejtett ki a tanügy és a tanügyi irodalom terén is. 1872-től fogva tíz éven át egyhangúlag megválasztott szerkesztője volt a Középiskolai Tanáregylet Közlönyének, részt vett az új középiskolai tanterv készítésében, ennek szellemében új iskolai kézikönyveket többet is írt. A hetvenes években jelent meg például A nemzeti irodalomtörténet vázlata, Stilisztika című műve két részben, valamint Rhetorikája és Poétikája a megfelelő olvasókönyvekkel. A reform, amely ekkor ment végbe, 86