Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - ADATTÁR - Molnár Mónika: Tudománytörténeti mozaikok 4. Névy Lászlónak, a szombathelyi premontrei gimnázium egykori tanárának pályaképe

megélénkítette a tankönyvirodalniat. A régi hatosztályú rendszert az új nyolcosztályű. váltotta fel, melynek keretében célszerűbb lett a tárgyak felosztása és a reál órák mellett a humán óráknak is jutott szerep. A reformok jó része éppen a nyelv, az irodalom és a történet tanításának módosításán alapszik, ebben rejlik az ok, amely a szóban forgó műveknek is létet adott. így jött létre 1875-ben a Stilisztika első része, az Irály tan, melynek a Szerkezettan a második részét képezi. Névy szabatos és részletes utasítást igyekszik adni arra nézve, hogy a növendék az egyszerű és műprózai előadás formáiban képessé váljék önálló dolgozatokat készíteni. Rendszere, tárgyalási módja világos, bárki könnyen megértheti, tárgyalásának főérdeme, hogy gyakorlati, nemcsak szerkeszteni, de gondolkodni is tanít. A Rhetorikája is olyan kézikönyv, amely a kívánt tananyagot felöleli és a tanulók felfogásához mérten egyszerű elöadásű. A munka értékét növeli a tartalmi gazdagság, a prózai műfajok elméletének csoportosítása, ezeknek az elbeszélés, a szónoklat és az értekezés alatt való tárgyalása, valamint az önálló ítéletalkotás és a magyar szónokokra való hivatkozás.

81 Az 1880-as Poétika is dicséretet érdemel, egyrészt tartalmi gazdagsága, másrészt érthetősége, áttekinthetősége miatt. Névy nagy gondot fordított a költői műfajok elméletére, valamint ezen műfajok fejlődésére. Ezzel a módszerrel könnyíteni akarta a dolog megértését, de tájékoztatni is akarta a tanulót a költői alkotás világirodalmi jelenségeiről, A Poétika tartalma két főrészre osztható. Az első rész a költői alaktan, a második a költői műfajok ismertetése. Az első rész szól a széptani alapfogalmakon kívül a költői nyelvről és a verselésről, a második az epikai, a lírai és a drámai művekről. A Poétikához készült Olvasmányok szintén kellő szakismerettel, irodalmi jártassággal és pedagógiai tapintattal szerkesztett tankönyv. A kereskedelmi iskolák érzékeny szükségletén segített Magyar kereskedelmi levelezőjével és szintén ezen iskolák számára készített Prózai írásművek ismertetésével, sőt még az alsófokű kereskedelmi iskolák részére is nagy gonddal szerkesztett két magyar olvasókönyvet. Tolnai Vilmos, a századelő neves irodalomtörténésze, is ezen a téren emeli ki leginkább jelentőségét 1902-ben megjelent Kereskedelmi nyelvünk magyartalanságai című munkája kapcsán: „A nagyérdemű szerző egész életét az iskolának szentelte, de talán sehol sincsen nagyobb érdeme, mint a kereskedelmi tanítás terén, melynek magyarrá tételében senki nálánál buzgóbban nem apostolkodott. A jeles mű legértékesebb részében, az idegen szókról szóló fejezetben, a szerző felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy a szükségtelenül idegen szavakkal tarkított beszéd sem nem szükséges, sem nem szép, sem nem célszerű. A fiatalabb nemzedékbe már korán bele akarta oltani a helyes magyarság érzékét, hogy ez aztán megerősödve az életben is érvényesüljön." 87