Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Kőszeg 18. századi polgársága

1711-1780 között - Svábfalut is beszámítva (!) - 500 kőszegi nyert polgárjogot. 9,8 %-ukról, 49 főről biztosan állítható, hogy ők nem helyi polgárcsaládokból származtak. A két külváros, a német Sziget és a magyar Hohstat (Ungar Markt) lakosaiból 1759-1771 között 30 fö, az összes kőszegi nem polgári családból származó 61 %-a, 1759-1771 között került a polgárság soraiba. Az így felvételt nyertek - döntően katolikus felekezetű kapások - közel fele, 12 ember 1767-ben kapta meg a polgárjogot. Ezek az arányok arra mutatnak, hogy Kőszeg város lakosságán belül ez a mobilizációs folyamat nagyon szerény mértékű volt, s a szórványos előfordulásoktól eltekintve valójában egy időszakot jellemzett. Kissé nehezebb a válaszadás a betelepültek kapcsán, ugyanis a polgárkönyvek arról nem tesznek említést, hogy a származási helyükön milyen jogállapotúak voltak, illetve milyen családból származtak. így e vizsgálatnál az egyik legegyszerűbb módszer a települések jogállása szerinti csoportosítás. Települések jogállása betelepültek száma (fő) % szabad királyi város 43 17 mezőváros 82 32 falu és puszta 130 51 255 100 3. sz« táblázat A magyarországi polgárjogot nyert betelepültek származási, kibocsájtási helye a települések jogállása szerint, 1711-1780 Amint e fenti táblázatból kitűnik, a polgárjogot nyert magyarországi betelepültek 83 %-a mezővárosból, illetve faluról - és nagyon csekély számban prediumokról - jött. Számukra ez a migráció mindenképpen társadalmi mobilizációt is eredményezett. (Természetes itt nem szabad elfeledkezni a mezővárosi polgárság jogairól sem, de arról sem, hogy a Kőszegre betelepedők túlnyomó többsége nem olyan szabad királyi városokat megközelítő privilégiumokkal rendelkező oppidumokból jött, mint Szombathely vagy Pápa, hanem eltérő fejlettségű, de sokszor inkább a nagyobb falu szintjén álló uradalmi központokból.) A fenti arány csak növekszik, ha a szabad királyi városokból érkezőket is jobban megvizsgáljuk. A legnagyobb Idbocsájtása Sopron és Pozsony városoknak volt. A 22 Sopronból érkező iparos közül csak 9 főnél (41 %) igazolható biztosan, hogy polgárjoggal rendelkező családból származott. (Ambtmann, Ferdinánd, Fuxhoffer Kristóf, Glatz Sámuel, Haus György, Kern (Csapó) Tóbiás, Kolláth Tóbiás, Reis (Reisch) Teofil, Stockinger János, Trokmayer (Trogmayer) Ferdinánd.) Metzl János pozsonyi polgár, posztónyíró 70