Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Kőszeg 18. századi polgársága

mester a konkurencia miatt Pozsonyban nem tudott megélni, ezért Kőszegen folyamodott polgárjog elnyerésére, ipara folytatására. A különböző uradalmakból érkező, a polgárságba felvételüket kérő iparűzőktől a magisztrátus az 1649. évi statútum 44. pontja alapján a földesúri elbocsájtólevél (Erlassungsbrief / litterae dimissionales) bemutatását megkövetelte. Ennek hiányában nem kerülhetett sor a polgárfelvételre. A borostyánkői uradalomból érkező evangélikus vallású Flesh Mihály német varga már a 30 ít-os taxát is letette, de mivel az elbocsájtó levelét bemutatni nem tudta, a város nem akarván ujjat húzni az uradalom nagyhatalmú birtokosával, gr. Batthyány Lajos nádorral, a pénz visszaadását helyezte kilátásba, ha a mondott levelet a kérelmező rövid időn belül elő nem adja. (1750. okt 6.) Olykor elfogadták a községi bíró szabad állapotot tanúsító bizonyságlevelét is. A stájerországi Mittenstein András katolikus vallású takácslegény esetében szokatlan dolog történt. A „dimissionalis" levelét előmutatni nem tudta, így felvételéhez Gauszter Mátyás és József vállalt kezességet. (1750. júl. 7.) A polgárkönyvek sajnos semmi információt sem adnak a polgárság korösszetételéhez és ami számunkra fontosabb, csak elszórt adatokat a korábbi vándorlások idejéről, „áHomáshelyeiről", a Kőszegre költözés időpontjáról, a helybenlakás idejéről. Lauterpach Ferenc kapcakötő mesterrel kapcsolatban feljegyezték, már sok éve lakik e városban. (1720. júl. 12.) A Német Birodalomból jövő Schöff János György evangélikus vallású mészáros mester már 38 éve élt e tájon, s 5-6 éve tartozott a kőszegi házbirtokosok közé. (1740. jan. 8J

25 A karintiai Bodiczer Gergely kalapos mester iparűzéséről Ruszt szabad királyi város és a pozsonyi kalapos céh adott Id tanúbizonyság levelet. (1735. okt. 10.) Hasonlóképpen csak elszórt adatokkal rendelkezünk arról is, hogy mely polgárok mondtak le jogukról, s hagyták el a varost. Az 1725. február 23-án 24+1 ft taxa lefizetésével a polgárság soraiba vett velencei származású „Olasz" József 1727-ben jogairól lemondva Kőszegről eltávozott. Az evangélikus felekezetű Marhoffer József kalmár legény - kőszegi polgár fia - 1739. február 13-án került a concivilitas-ba. 1743. évi lemondása mögött minden bizonnyal eltávozása állt. A nagyszámú betelepülés felveti a beilleszkedés problémáját is. A F*falz-ból menekült - ekkor már másodgenerációs - Küttel patikusdinasztia helyzete a speciális foglalkozás miatt sem automatikusan tipizálható. Az 1690-ben Kőszegen született Küttel Sámuel 1710-1713 között Sopronban gyakornokoskodott, 1714-1715 során Nürnbergben, Regensburgban, Stuttgartban tanult. Visszatérve 1716-ban megszerezte a „Fekete Szerecseny" patikát, illetve feleségül vette Sovitsch Pál soproni 71