Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - ADATTÁR - Róka Gyula: Kitelepítés: Ispánk, 1950. június 23

ADATTÁR UÓKA GYULA KITELEPÍTÉS: ISPÁKK, 1950. JÚMUS 23. 1950. meleg júniusának utolsó hetében levelet hozott kiskunhalasi munkahelyemre a posta. Édesanyám írt Ispánkról, szülőfalumból: 1. LEVÉL 1950./23-án. „Drága Gyurkám Ma reggel Bőzsiéket 4 napos kislányukkal együtt az egész családot vagonba rakva Hortobágyi Kanota pusztai áll. gazdaságba szállították kevés holmival, állítólag. Bözsit betegen 4 napos gyerekágyról. Pénzt küldjük, ha tudsz valamit és ha befejeződik iskolád, ha ugyan ott lesznek, keresd fol, költséged fizetve, pénzt küldök. Lelkiállapotom nem enged mást írni. Csókol Édesanyád" így lettem személyesen érintett én is sok ezer nyugati és déli határsávban élö család sorsában, amiről ma már ezzel a baljóslatú szóval emlékezünk meg: kitelepítés. A következő, június 29-i nagyon zaklatott, részletes levélben azt is megírta édesanyám, mi történt június 23-án Ispánkon. A falu lakosságának közel 10 %-át, 20 embert hurcoltak el, indítottak marhavagonokban az akkor még ismeretlen úti cél, a hortobágyi Kónya-pusztai kényszermunkatábor felé. Köztük volt a testvérem, Tolvaj Ernőné 4 napos csecsemőjével és férje családjával. 2. LEVÉL Ispánk, 950. június 29. csütörtök du. 2 óra „Drága Gyermekem 1950. június 23-án virradóra reggel 2 óra. Rendőrökkel, államvédelmiekkel megrakott teherautó érkezett Ispánkra. Tolvaj Károly, Vörös Kálmán, Dávid Sándort a tőrvény nevében fölverték, a kultúrházba kísérték. Bel43