Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - MŰHELY - Feiszt György: A szülőföld vonzásában. - Beszélgetés Róka Gyulával -

Számomra példaértékű volt, hogy milyen nagy elánnal, milyen fáradtságot nem ismerő munkával támogattad a baráti köröket, egyesületeket. Mire jutottál kifejezetten a faluval kapcsolatos munkákkal? Fokozatosan kezdtem érezni, hogy sok tennivalóm van Ispánk öröksége, helytörténeti és egyéb emlékeinek megmentése területén. Mint említettem, ez 15-20 esztendeig csak addig ért el, hogy sok publikációt összegyűjtöttem. Később ez aktívabbá vált, amit jelez, hogy a VHK 1993. évi 1. számában megjelentettem Császár Ede Ispánk község 1929. évi állapotrajza című írását. A legfontosabbnak azonban mindig azt tartottam, hogy legyen egy falumonográfia. Engem a Honismereti Egyesület több ízben próbált rávenni, hogy csináljam meg. Laskovics Kálmán tanító készített régebben egyet, de annak elolvasása után rájöttem, hogy nem alkalmas a teljes, valósághű községtörténet megírásához. Ispánk és az Őrség vonatkozásában mindenképpen foglalkozni kell ezekben ilyen kérdésekkel: hogyan is jöttek be és mit tettek az oroszok, milyen is volt a kitelepítés, hogy is volt 1956 és a megtorlás? Legalább ezekre válaszolni kellene, de ez mind tabu volt eddig. Az elhallgatott témák közt említett kitelepítést most publikálom. Arról megkérdezlek még, mik a további terveid, ami a szülőfölddel, Ispánkkal, Vas megyével kapcsolatos, amit még szeretnél elérni. Először pár szót arról, amire biztosan nem futja az időm. A baráti körök, egyesületek történetének megírásáról van szó. Ez nem is az én feladatom lenne elsősorban, hanem azoké, akik reprezentálták a Képtárépítő Egyesület és a Vasiak Budapesti Baráti Körét. A honismereti feladatok középpontja nekem Ispánk. Az idő rövidsége miatt most csak felsorolásszerűen mondom el a múltra, a jelenre s kicsit a jövőre vonatkozó elképzelések egyikét-másikát Ezeket persze jó lenne szinte Őrségi programszerűen részletesebben kifejteni, mert az Őrség más felvaira is alkalmazhatók lehetnek- - A múltat illetően természetesen a felumonográfíát tartom a legfontosabbnak. Ennek „fehér foltjait" kezdtem már eltüntetni, mert Ispánkon már több riportot, magnófelvételt készítettem 1945-ről, a kitelepítésről, a „málenkij róbot"-ról. - A mai fejlett sokszorosító technikát felhasználva szeretnék egy rövid válogatást Összeállítani a faluról szóló írásokból. A sokszorosító-technikával történő felhasználásra pl. kitűnően alkalmas az Őrség című református lap. Ez érdekes elgondolás. Hogyan képzeled el? Az Őrség című újság az őrségi református egyházmegyének volt a havi lapja 15 évig, 1945 márciusáig. A lap 18-20 településre községenként is közölt híreket. Utána járva megtudtam, hogy az országos Széchenyi Könyvtárban a 15 év majdnem minden példánya megvan. Ha azokból két példány másolat készül, az egyiket egy őrségi központi dokumentáció41