Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - MŰHELY - Feiszt György: A szülőföld vonzásában. - Beszélgetés Róka Gyulával -

MŰHELY fffSSZT GYÖRGY A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN - BESZÉLGETÉS RÓKA GYULÁVAL Kezdjük az elején, születésed, gyermekkorod /

•.

(

X körülményeivel. Ispánkon születtem 1925-ben, édesapámnak 22 hold földje volt, négyen vagyunk testvérek, 3 húgom van. É

Az indíttatásról, indulásról mindjárt az elején el kell mondanom, hogy a paraszti gyetjjt M rek- és ifjúkor, a család, Ispánk hatása, nyoM M ma egész életemen - elszármazásom ellenére ^m SWSH881 i

s _ végigvonul. Hiszen nem kívülről láttam, de éltem a falusi életet, végeztem az összes paraszti munkát, gyermekkoromban a disznók, tehenek őrzését, felnőve a réti-, erdei-, szántóföldi munkákat: a kaszálást, szántás-vetés-aratást, cséplést, krumpliásást, az állatok ellátását. Élményeim közé tartozik a kalákában végzett kukoricafosztás, az asszonyok végezte lentilolás, tökmagköpesztés, tollfosztás éppúgy, mint a falusi színielőadások, bálok, a templombajárás Nagyrákosra. Egy másik meghatározó volt kitűnő elemi iskolai tanítónk, Moharos László, ahogyan tanított, nevelt, ahogy a kulturális életet szervezte. Neki ma is adósa vagyok azzal, hogy ezeket megírjam. Mivel jól tanultam, a tanító úr mindent elkövetett, hogy szüleimet továbbtanulásomra rábeszélje. A lehetőséget, hogy tanulhassak anyai nagyapám, Őriszentpéter bírója, korcsmárosa, egy felvilágosult parasztember teremtette meg. Ő még életében szétosztotta vagyonát gyermekei között. Édesanyám is kapott pár hold földet, erdőt Ispánkon a Pap-hegyen, ő ezt az örökséget arra áldozta, hogy tanuljak.