Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

4. szám - Timár István: 50 éve halt meg Sigray Antal (1879-1947)

katonai erő szerepét a meg nem szállt országrészek stabilitásának helyreállításában. Nagy elismeréssel nyilatkozott Lehár Antal ezredesről, altí osztrák területre szökött tisztekből, a 83-as és a 106-os ezredek önkéntes legénységéből rövid idő alatt ütőképes fegyveres erőt tudott felállítani. A továbbiakban részletesen kifejtette, hogy amikor a kormánybiztosi megbízatást elvállalta, három fontos célt tűzött ki maga elé. Elsőként a polgári rend zökkenőmentes helyreállításának és a hadsereg további erősítésének fontosságát emelte ki. Második céljaként az ország nyugati területeinek ellenséges erők által történő megszállásának megakadályozását említette. Harmadik céljának megvalósítása az adott helyzetben meglehetősen merésznek tűnt, mégpedig a Saint-Germainben Ausztriának ígért nyugat-magyarországi német nyelvterület átcsatolásának megakadályozása. „.., a legnagyobb nyugodtsággal merem hinni, - mondotta szó szerint - hogy a nyugati vármegyékre vonatkozó döntés, amely Magyarország ezen részét Ausztriának ítélte, a kötendő magyar békeszerződésben meg lesz változtatva, és hogy ezen terület továbbra is Magyarországhoz fog tartozni, melynek ezer éven át egységes részét képezte." Sigray optimizmusa azonban megalapozatlannak bizonyult, a győztesek Trianonban az osztrák érdekeket helyezték előtérbe. 1921 augusztus végén bontakozott ki a nyugat-magyarországi felkelők katonai ellenállása az országrész megtartása érdekében. A katonai akcióval Magyarország lényegében az egész trianoni békerendszeren akart rést ütni. Az előző év végén a magyar kormány által az ismét Sigray vezetésével felállított nyugat-magyarországi kormánybiztosság tevékenysége tehát újból az érdeklődés középpontjába került. Az események leírására, értékelésére e tanulmány keretében nincs lehetőség. Annyit azonban megjegyezhetünk, hogy míg az előző évtizedekben - különböző okokból - a nyugat21