Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Tóth Kálmán: A titok titok marad. - Egy félrevezető Idallításvezető könyvecskéről-

tó szigorú felhasználási megkötések - Minden jog fenntartva ... - olvastán mi nem kérdezhetünk vissza: a múzeumoknak miért nincs módjuk a ldállításaikkal kapcsolatosan publikációs megkötéseket termi? A „céh" érdekeinek védelmét nem itt kívánjuk érvényesíteni. Ehelyett nézzük a könyvet magát, illetve annak Vas megyei fejezeteit! »Fedezd fel!" Aki komolyan veszi a felhívást, az nem a múzeumfalu titkait, hanem a könyvecske fogyatékosságait fedezi fel. Csak az - néha azonban az sem tudja a titkok felfedezésére felhívó könyv többnyire szellemes, változatos feladatait megoldani, aid felfedezőútjain ellátogat Nyugat-Dunántúl három szabadtéri néprajzi múzeumába: megtekinti a Göcseji Falumúzeumot Zalaegerszegen, az Őrségi Népi Múemlékegyüttest Szalafő-Pityerszeren és a Vasi Múzeumfalut a megyeszékhelyen. A Kisalföld népi építészetével, hagyományos népi kultúrájával kapcsolatos kérdésekre a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban kaphat választ az utazó kedvű, esetleg tanulmányi kiránduláson részt vevő diák. Felmerül a kérdés: milyen logika alapján kerül a FelsŐ-Tiszavidékkel kapcsolatos kérdéssor az előbbiekhez? („S ha már itt jársz, - ti. Szentendrén - ballagj át a skanzen keleti felébe ...") A budapesti Néprajzi Múzeum ldállítását pedig a „terepen szerzett ismeretek" összerendezése végett ajánlatos megtekintem a könyv használati utasítása szerint. Ez utóbbi indoklások azt sejtetüc, hogy a könyv szerkesztése során a szerzőnek az említett helyeket volt módja - talán több alkalommal is végiglátogatni. Mivel a szerző középiskolai tanár, joggal gondolhatjuk, hogy a diákjaival szokásos tanulmányi kirándulás-célpontjait dolgozta fel kérdéssor formájában. Fel lehetett volna dolgozni Nyíregyháza-Sóstó, Szenna és Opusztaszer múzeumfaluit is, de ezek talán éppen nem estek útba. A könyv címe - A múzeumfalu titkai - erőteljesen egy konkrét létesítményre utal, pedig öt helyszínről van szó benne. Persze nehéz lett vohia a múzeumfalu szót többes számban szerepeltetni (A múzeumfaluk vagy múzeumfalnak (?) titkai). S ha figyelembe vesszük a Néprajzi Múzeum kiállításának összegző jellegét, Szalafő-Pityerszer akkor is „kakukktojás" marad. Talán nem szőrszálhasogatás ha megkérdezzük: hogy kerül a helyszmen megőrzött pankaszi harangláb fényképe a címlapra és miért szerepel ugyanezen fotó mellett a könyv hátoldalán a Szalafő felirat? A szépen szerkesztett hátoldalon még egy tévedést fedezhetünk fel: a kávási tájház nem Zalaegerszegen van. Adalék a „harangláb-problémalcörhöz": a 44. oldalon szerepeltetett rajz mintha nem is a Vasi Múzeumfaluban 91