Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)
3. szám - IN MEMORIAM - M. Kozár Mária: Megmaradt magyarnak. - Kercsmár Rózsa (1935-1997) -
gondoltam, és akkor a szívemben tisztán megszólalt a hangja. Nem is lepődtem meg, bár nemigen szoktak misztikus élményeim lenni. Éreztem, hogy ő meg én nem válunk el búcsú nélkül soha. Hallottam az 6 sajátos, kéjes nevetését, ahogy kicsúfol, hogy itt lógatom az orrom, holmi buta temetés miatt, amikor sokkal méltóbb emléket állító ttunk neki azzal, hogy létrehoztuk a kapornak! gyűjteményt. Hiszen ő ízig-vérig tanító, néprajzos, helytörténész volt, és az ilyesmit sokkal többre becsüli sírásnál-rívásnál. „Erre van szükségünk, csalt csináljátok meg szépen azt a Ids múzeumot kislányom" - mondta. És elment nevetve. Edit néni elment, és bár borzasztóan hiányzik, velünk lesz valahányszor ránézünk az őriszentpéteri gyűjteményre és bármelyik másik Ids falusi gyűjteményre. Vegytiszta példája ő a valóban megélt éle teltnek, a valóban létezett embereknek. Béke poraira, FÜLÖP ÁGNES MEGMARAI)T MAGYARNAK - KERCSMÁR RÓZSA (1935-1997) Tavalyi negyedik számunkban mutattuk be Kercsmár Rózsa muravidéki magyar újságírót, helytörténeti kutatót. Tőle Megmaradni magyarnak címmel közöltünk írást. Az identitástudat kérdése egész életében, de főként az 1990-es évektől foglalkoztatta. Domonkosfán tanított 18 évig, majd a Népújság és a muravidéki magyar rádió újságírójaként szolgálta az egész muravidéki magyarság ügyét. Az utóbbi időben a Muraszombati Járás Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közössége elnökeként is munkálkodott. Pályafutásának domonkosfai korszakát a településről írt monográfiában öröldtette meg (Domonkosfa krónikája. Lendva, 1990). A Népújságban és a Naptárban megjelent tudósításai is forrásértékű közlések. Az 1996. évi naptár mellékletében Hódostól Pincéig címmel mutatott be 30 magyarok által is lakott települést, Kercsmár Rózsa és családja életét - s ezen keresztül a muravidéki magyarság sorsát - önéletrajzi ihletésű elbeszéléskötetéből ismerhetjük meg (Kihűlt a ház melege. Lendva, 1996). A kötet nemcsalt irodalomtör82