Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

3. szám - IN MEMORIAM - M. Kozár Mária: Megmaradt magyarnak. - Kercsmár Rózsa (1935-1997) -

téneti, hanem helytörténeti-honismereti jelentőséggel is bír. Választékos nyelvezetét helyi népi kifejezések színesítik. A családtörténet összefonó­dik a történelmi eseményeldcel (ldvándorlás Amerikába, a két világhá­ború eseményei, az 1945 utáni gazdasági, kulturális, politikai helyzet, nemzetiségi kérdés). Az elbeszéléseidből kinő Kercsmárné Szúnyogh Rózsa családfája. Édesapja családja Rédicsről költözött Alsólakosra, ahol egy régi csárdá­ból alakította ki a Szúnyog-csárdát. „A kocsma hátsó részében szobáit is voltaic. Itt megpihenhettek a Petáncról »savanyúvizet« szállító fuvarosok. A lovaknak is volt helyük hátul, a pajtában." Az anyai nagyanya hamaro­san meghalt, akit két mostoha követett. A nagyapja akkor hunyt el, ami­kor az édesapja katonáskodott. Egy csaknem üres kocsmaszobát örö­költ, melybe 1934-ben hozott asszonyt Petesházáról. A Gömbös családból származó édesanya a magyarországi Lentihe­gyen élt, amíg a családfenntartó el nem ment Amerikába. Az itthonma­radt asszony a gyerekekkel az első világháború után áttelepült Jugoszlá­viába, a Petesházán élő szülőkhöz. A Chichago közelében egy bányában megkeresett pénzzel 1920-ban tért haza a nagyapa és vett földet, épített házat. A nagyszülők álma ezzel beteljesedett: „A maguk házában laktak, a saját földjüket művelték." Még többet szerezhettek volna, „ha Magyar­országról nem érkezik a felszólítás, hogy támogatni kell a háborúban tönkrement országot. Ezért pénzének egy részét Pestre a Postatakarék­ba küldte. Ez olyan összeg volt, hogy ebből még egy házat felépíthetett volna. Ennek a pénznek nyoma veszett." Az alsólakos! Szúnyog-csárdában született Rózsa, 1935-ben. A család új otthon építésébe kezdett, ezért Rózsát a petesházi nagyszülőkhöz ad­ták. Az 1941. évi eseményeket már együtt élik meg. Rózsa emlékezeté­ben megmaradt a Mura-híd felrobbantása, a német katonák érkezése és a jugoszláv katonák távozása. A magyar katonák fogadása virágcsokroMíal és üdvrivalgással. De az emlékek nem csalt szépek. Hallott kínzásokról, a magyar karhatalom kegyetlenségéről, durvaságáról, házkutatásról, bör­tönről is. „Tele volt a szívünk szomorúsággal ... lellcünlsben megmaradt a keserűség, amit azok okoztak, akiket oly nagy szeretettel vártunk." Gyermekkorában keservesen teremtették elő a pénzt. Szegényen, de becsületesen éltek. „A kicsi családban, a nagy szegénységben csupán az összetartás, a műid ennek közös megbeszélése tartotta őket felszínen." A második világháború vége felé magyar menekültek özöiüötték el a Mura menti falvakat. Találkoztak az itteni lakosok SS és orosz katonák­kal, partizánokkal. A határ menü magyar falvak ismét Jugoszláviához / kerültek, az új Jugoszláviához. Petesháza lakosságát 1949-ben kitelepítették. A nagyszülők a nagy­nénikkel, nagybácsikkal Alsólakosba költöztek, Rózsáékhoz. Az orosz 83

Next

/
Thumbnails
Contents