Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)
1. szám - MŰHELY - M. Kozár Mária: Muravidéki gyökerek. - Szúnyogh Sándor szlovéniai magyar költő, újságíró Helytörténeti munkásságáról —
MŰHELY M. KOZÁK MÁRIA MURAVIDÉKI GYÖKEREK - SZŰNYOGH SÁNDOR SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖLTŐ, ÚJSÁGÍRÓ HELYTÖRTÉNETI MUNKÁSSÁGÁRÓL H „Évekig magamban hordoztam azt a gondolatot, hogy Muravidék és szűkebb pátriám törtéj netét megírjam. Mindig úgy éreztem, hogy túl I kevés adat áll rendelkezésemre, de mindig újra #*• Ppl k feltört bennem a vágy, hogy kutassam a múltat i és a gyökereket." - vallja Muravidéki gyökerek I című írásának bevezetőjében Szűnyogh SánI dor, aki elsősorban szlovéniai magyar költő: ként ismert. Foglalkozása újságíró. A hetente I jelentkező Mostovi-Hidak magyar műsorának • [ főszerkesztője a Szlovén TV I. csatornáján, a Szlovéniai Magyarok Évkönyve - a Naptár - fő- és felelős szerkesztője. Szűnyogh Sándor Alsólakoson (Dohiji Lakóé) született, Muraszombatban végzett tanítóképzőt. Már diákkorában a Népújság, a Magyar Szó tudósítója volt. 1962-től hat évig Domonkosfán tanítóskodott, majd a lendvai kétnyelvű iskolába került, s két év után fordító lett. Hamarosan a Népújság és a Muraszombati Rádió újságírójaként kezdte el járni a muravidéki magyar falvakat. Szűnyogh Sándor helytörténeti és honismereti kutatóként kevésbé ismert, bár valójában mindig is érdekelte népcsoportjának története, a gyökerek eredete. Ez verseiben is tükröződik. Az Induláshoz című versben például arról a nemzedékről szól, amely még a hagyományos parasztcsaládok ivadékaiként indul el a világba, ahova magával viszi a vidék örökségét: ^A földszagú táj/ rekedt mormolása/ kenyérdagasztás/ egyöntetű csattogása,/ a koránkelés/ fénylő hajnalai,/ szelíd párák/ nyálas kérődzése,/ esőszag/pókhálós ereszek/ mind-mind velünk/jöttek a világba." A Halicanumi üzenet-hen. Lendva gazdag történelmi múltja, a provinciák életmódja, az ősi legendák hangulata jelenik meg. A győzelem, a római hadjáratok és hódítások mámora éled fel, amikor a költő a boros amforák hatására énekelni hallja egész Pannóniát. Egy legenda is ililetet 17