Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

2. szám - Salamon Nándor: „Kedves, gyöngéd kis lény ..." - 100 éve született Dési Huber Istváimé -

kasból, ötvösből magát festővé felMizdó testvér két ponton jutott szerep­hez a Dési Huber-házaspár „történetében". A derűsebb adalék a kap­csolat megszületéséhez fűződik. A tragikusabb mozzanatban - Sugár Andor halálában - pedig megtalálhatjuk azt a nagyon vékonyica szálat, amely végül talán a hagyaték sorsát, az özvegy döntését befolyásolhatta. Később szólunk erről, nézzük az első mozzanatot. Dési Hűbér - 1921-ben - újra Pestre került s az Iparművészeti Isko­lában próbálta megtanuhú a művészeti alapismereteket. Türelmellensé­gében más megoldás után nézett. így jutott cl a Lehel téri Podolin-Vollc­mann szabadiskolába. Ide vezetett a hasonló ambícióittói űzött Sugár Andor úíja is. Kölcsönös szimpátiájukból barátság szövődött, amely bűv­körébe vonta a nővérkét. Nyelvtanárnak ajánlkozott a Párizsba készülődő festőjelöltekhez, „így kezdődött vagy talán folytatódott barátságunk és végül elhatároz­tuk, hogy összeházasodunk." - olvassuk emlékező sorait. Szellemi és érzelmi találkozásuk nem aratott túlzott lelkesedést a ITuber-családban. Festőnk apja és a Barcson élő pap nagybácsi kifejezetten neheztelt fri­gyük miatt, amelyet 1923. olctóbcr 21-én kötöttek. Győző bátyján keresz­tül igyekezte döntése helyességét igazolni: „Magam is meglepődöm, mennyire természetesnek találom mindezt; a gyöngéd szeretetet, simo­gató gondoskodást, amivel eláraszt engem (...), találtam egy lányt, aid kedves, jó és ember (...), s most itt mellettem, az enyém - az Asszonyom". Aki akkor az Anglo-Austrian Bank alkalmazottja s munka után közös otthonuk, életük megszervezésén fáradozott a Nefelejts utcai albérletben. A proliiakásban az ifjú férj csakhamar megbetegedett s ezzel kezdetét vet­te a nehéz élet. Időleges gyógyulása után a két rokon Milánóba utazott munka és művészeti tapasztalatszerzés reményében, hová 1924-ben kö­vette őket a magát „félszeg felépítésű fiatal nőnek" tartó Sugaracslca (Hu­ber Győző nevezte ígyl). Azonnal megvilágosodott, hogy a politizálásban büszkén vállalt öntudatához gyakorlatias tulajdonságok társul talc. Mun­kát talált, berendezte, lalcályossá tette nyomorúságos „művésztanyáju­kat" és irányította közös életüket. Sálakat hímzett, majd egy svájci cégnél próbálkozott. Az emigráns Bauer I^ászló építési irodájában folytatta, vé­gül a Ganz milánói irodájában gyors és gépíró lett „Pista (...) nehezen bír­ta az én szigorúan kötött gazdálkodásomat", de eredményességét el kel­lett ismernie. Ennek köszönhették a gondtalan nyaralást a Lago Maggiore mellett s hazatérőben a firenzei, római, velencei tanuhnányutat. Jutott még a közben Rákoscsabára költözött Sugár szülők támogatására is. Ide tértek vissza három év után maguk is, majd a Lövőház utcában próbálkoztak az otthonteremtéssel. Stefánia a Ganz villamossági gyár­24

Next

/
Thumbnails
Contents