Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

1. szám - VITA - Csiszár Károly: Válasz az Őrség című útikönyvet ért bírálatra

VITA VÁLASZ AZ ŐRSÉG CÍMŰ ÚTIKÖNYVET ÉRT BÍRÁLATRA A Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 1995. évi 4. számában olvashattuk Benczik Gyula: Őrségi „útvesztő" címmel, könyvem bírálatát, melyben alaposan elmarasztalja a szerzőt. Való igaz, hogy 1973 és 1983 között Őrség címmel négy kiadásban jelent meg útikalauzom (nem „füzetecském"). Az említett négy kiadás 75.300 példányban jelent meg és fogyott el. Ezek tényszámok, melyek az egyes könyvekben ellenőrizhetők. Tehát nem csalt „állítólag", ahogy bírálóm ezt írja. Az 1995 márciusában megjelent Őrség c. útikönyvem új kiadás, tartalmában és formájában egyaránt. Bárkinek módja van az összehasonlításra, aki veszi a fáradtságot és elolvassa a régi és új kiadású útikalauzokat. Természetesen vannak teljesen egyező megállapítások is. Voltak és vannak régi és új ismerőseim - Dr. Jakucs László egyetemi tanár, Sivó Tibor az Országos Idegenforgalmi Szövetség főtitkára stb. akik ismervén a régi és az új Őrség című útikalauzokat elismerősen nyilatkoztak a könyvről. Ők valóban olvasták és a gyakorlatban is kipróbálták, amikor velük együtt bejártuk az Őrséget, és egyáltalán nem tartották holmi „útvesztőnek", ahogy a bíráló írja. Dr. Majer Antal a Soproni Erdészeti Egyetem professzora a könyv elolvasása után a következőket mondta: „Gratulálok Őrség c. könyvedhez, a benne levő gazdag tartalomhoz. Különösen a földtani rész egyedülálló és új feldolgozása, a növénytani rész lehetett volna részletesebb is. így is szép és tartalmas munka." A bíráló szerint az új könyv semmiben sem több műit a régiek. Ez nem felel meg a valóságnak] A korábbi kiadások, melyet a Panoráma Könyvkiadó jelentetett meg, nem tartalmazták: a geológiai teljes anyagot, a „Tájvédelmi Körzet" részletes leírását, az őrségi népi étkezési szokásokat és annak étrendjét, melyet saját élményeim és tapasztalataim alapján írtam le, valamint az Őrség 18 községének jellemzőit, értékeit, védett épületeit stb., melyek az új könyvben mind olvashatók. Szatta, Szalafő, Ispánk községeiméi felhasználtam a Vas Megyei Levéltárban lévő kutatási anyagot, melyre való hivatkozás az irodalomjegyzékből saj82