Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - ADATTÁR - Molnár András: A 7. honvédzászlóalj történetéről, 1848-1849. - Tüske Ferenc visszaemlékezése -

indítván, lóvasúton vitetett Nagyszombatig, innét pedig gyalog ment tovább Nádasig, hol a hátráló osztrák sereget elérte.

25 Ajabloncai völgyben Simunich hátvéde erősen ágyúzott a magyarokra, de eredmény nélkül, aztán átvonult az ottani patak hídján, miután előbb a helységet és a hidat felgyújtotta. A magyar sereg látván, hogy az égő helység utcáin lőporos szekereivel át nem mehet, visszahátrált egy távolabbi kis hídhoz, melyen átkelvén, az ellent Holicsig üldözte.

26 A jablonici égő hídnál láttam és beszéltem utoljára Egressy Béni hadnaggyal, a dalköltővel,

27 ki embereivel együtt a tüz oltásával volt elfoglalva. Holicsnál a magyar sereg megállott, s pár napig időzött, mialatt egy estve Rqjner kapitány - előbb zászlóalji segédtiszt - egy közeli malomba küldetett osztályával kémszemlére, hol sok osztrák katonát talált, s elegendő erő hiánya miatt visszavonulván, az ellentől hátbalövetett, s néhány nap múlva a holicsi kastélyban meg is halt. Ez volt a 7. honvédzászlóalj első vesztesége.

28 Amint parancs adatott a magyar sereg visszavonulására, e zászlóalj is útnak indult Nagyszombat felé, de miután Simunich serege Jablonica körül állást foglalt, egy kis része a magyar tábornak (az 1. és 7. zászlóalj és 1 üteg ágyú) visszaparancsoltatott Nádasra és Szomolyánba előőrsi szolgálatra. Azon kis völgyben, mely Nádas és Szomolyán közt elterül, foldsáncok hányattak félkör alakban az ágyűtelep részére, és a Jabloncáról az erdőség közt Nádas felé vezető út favágásokkal eltorlaszoltatott.

29 December hó első felében valami hódolati irat (adresse) köröztetett aláírás végett a honvédtiszteknél, minél fogva ezek magukat V. Ferdinánd magyar király őfelsége híveinek vallják. Mindenki aláírta tétovázás nélkül, mert éppen ekkor Olmützben létrejött uralkodói változást nem tudta, azaz hogy vele semminemű proclamatio nem közöltetett.

30 December l4[-én] reggel 7 és 8 óra közt fölriasztatott a magyar sereg, mert Simunich vezér serege támadólag közeledett felénk. Az 1. és 7. honvédzászlóalj indult ki Szomolyánból Nádas felé, s csatarendbe állíttatott fel az ágyűtelep mögött lévő síkon. Az osztrák katonák már ekkor a kétoldalt lévő hegyek magaslatain mutatkoztak. Megkezdődött az ágyúzás mindkét részről, s miközben a nádasi kastély (Windisch-Grätz tulajdona) felgyújtatott, a kis magyar sereg egész rendben és lassan kezdett hátrálni Nagyszombat felé, hová még aznap estve meg is érkezett. Veszteség sebesültek és holtakban — semmi.

31 Nagyszombatból még azon éjjel visszavonultunk Szereden át Sellyéig, hol a magyarok átkelte után a Vág folyón lévő híd felégettetett. Másnap megindulván Komárom felé, a 7. zászlóalj majdnem Tardoskeddig jutott, midőn parancs érkezett Lipótvárba visszamenni. Ezalatt a 7. honvédzászlóalj poggyásza bement Komáromba, és végképp ott is maradt, minek következtében a tisztikar minden holmija nélkül maradt. Bevonulván Lipótvárba, hol Ordódy Pál őrnagy volt parancsnok és Mednyánszky alezredes táborkari főnök

32 pihent a zászlóalj néhány napig, amikor a várkapuk, bell