Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - ADATTÁR - Molnár András: A 7. honvédzászlóalj történetéről, 1848-1849. - Tüske Ferenc visszaemlékezése -

zárattak - ezek egyike nagy töltött gyapjúzsákokkal eltorlaszoltatott, mert az ellenség előőrsei már a váron kívül mutatkoztak. 33 A Lipótvári erőd csak rövid időre volt élelemmel ellátva, mert mint mondák, az Ordódy előtt lévő várparancsnok ezt nem tartá szükségesnek, de azért a legénység élelmezése az ostrom tartama alatt kielégítő volt, a tisztikar a fogadóban étkezett mindaddig, míg a fogadó tára ki nem ürült; ezután a közösből étkezett. A helyőrség párezer emberből állhatott, ezek közt volt egy pesti és a 7. honvédzászlóalj; egy kis, olaszokból összetákolt, úgynevezett Frangepáni csapat, és végre magyar tüzérség és az 5. tüzérez­red egy parányi töredéke. 3 * Simunich december 30[-án] kezdte az erődöt lövetni, de eredmény nél­kül, mert az éj beálltáig sem az erődben, sem a helyőrségben kárt nem tett. Ennek az volt oka, hogy - mint a szakértők mondták - az ellentáborban fölszerelt bombák gyutacsai igen rövidre lévén vágva, azok magasan fent a légben robbantak szét, és eszerint kárt nem tehettek. Másnap a lővetés folytatása váratott, de abbanhagyatott. A lővetés kezdete után a várból is viszonoztattak ezek, s szemtanúja valék, amint Csóka tüzérhadnagy a Mesztecskó falu mellett fölállított röppentyűtelepet sorba lelőtte, s rövid idő alatt megsemmisítette. 1849. újév napja szünetet hozott mind a két táborban, mely február 2­ig tartott. Ezidő alatt az ellenség ostromeszközeit a várhoz közelebb vo­nalba iparkodott hozni; a várbeliek is fölhasználván ezt, nagyobb tevé­kenységet fejtettek ki az ellen fogadására. Egy napon nagyszerű robbanás riasztott fel bennünket a várban, mely az ellenség táborában, a tüzér labo­ratóriumban történt. Az egész abból állott, hogy - amint később értesülék ­valaki a laboratóriumban tüzet gerjesztett, miáltal a robbanás előidézte­tett. De amint hallánk, azon tüzérfőhadnagy, ki az első lövetéshez szüksé­geltetett bombák gyutacsait rövidre vágta, a robbanás után végképp el­tűnt; magát a légbe röpítvén. 35 Két- vagy háromízben kirohanás rendeltetett kémszemlészet végett, s egy alkalommal pár sebesültet is hoztak a várba, köztük Lehoczkyt. Egyik napon nagy szélvész dühöngvén, Mesztecskó falu, mely az erődhöz legköze­lebb fekszik, fölgyújtatott, s végképp leégettetett, melynek romja később az ellenség által ágyútelep fölállítására használtatott fel. Az időjárás január és februárban oly hideg volt, hogy amint hallatszott, az ellenség katonái közül az őrálláson többen megfagytak. Időről időre parlamentair is járt a várban, követelvén az átadást, mely mindig megtagadtatott. Ennek követ­keztében február 2[-án] éjfél után 1 órakor ágyúlövés riasztotta föl az erőd lakóit, mi az ellentáborban jelzőül adatott arra, hogy reggel a vár lö­vetése újból megkezdessék. Ezen éjjel a várban nagy haditanács tartatott, s a határozat oda ment, miszerint jókor reggel a várfokára Galgóc felé fe­hér zászló tűzessék ki, ami meg is történt. 38 Dacára ennek, a vár lövetése megkezdődött, és mintegy egy óra folyásig tartott, a várból pedig csupán egy lövés történt, mely az ellenség egy ágyújának kerekét törte össze. Egy 72

Next

/
Thumbnails
Contents