Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
3. szám - ADATTÁR - Molnár András: A 7. honvédzászlóalj történetéről, 1848-1849. - Tüske Ferenc visszaemlékezése -
volt. 5 A szabadságharc leverése után a 7. honvédzászlóalj szinte valamennyi katonai szolgálatra alkalmas tisztjét (előbb vagy utóbb) besorozták büntetésül a császári hadseregbe. Nem tudjuk, hogy Tüske már ekkor magára öltötte-e ismét a császári mundért, vagy csak a kiegyezés után állt be a közös hadseregbe. Mint láttuk, 1877/78-ban a Kolozsvárott állomásozó 51. cs. kir. gyalogezrednél szolgált ezredorvosként - későbbi sorsát nem ismerjük. Tüskének a 7. honvédzászlóalj törtenetére vonatkozó állításai az eddig ismertté vált visszaemlékezések és a zászlóalj történetének részletes, eredeti forrásokat is felhasználó feldolgozása nyomán pontosan ellenőrizhetőek. 6 Ahhoz képest, hogy Tüske az események után három évtizeddel vetette csak papírra emlékeit, írásában viszonylag kevés, durvának tekinthető tévedéssel találkozunk. Sokkal jellemzőbb rá, hogy visszaemlékezésének számos részlete megerősíti a Szekovics Pál, Arvay Sándor vagy Laky Antal által lejegyzett események hitelességét. Az a körülmény, hogy a visszaemlékezések egymástól teljesen fíiggetlenül születtek, úgy, hogy szerzőik nem ismerhették egymás munkáit, az emlékezések számos megegyező részletét hitelesíti, ilyen módon ezek a feljegyzések egymás értékét is növelik. Ez egyben Dr. Tüske Ferenc munkájának is legfőbb érdeme: megerősíti, és újabb részletekkel egészíti ki, támasztja alá a 7. honvédzászlóalj történetéről szerzett eddigi ismereteinket. Csak sajnálhatjuk, hogy a túlzott óvatosság visszatartotta Tüskét egy alaposabb, részletesebb zászlóaljtörténet megírásától! Az 1848-i 7. honvédzászlóalj történelmének rövid vázlata A hetedik honvédzászlóalj Veszprémben alakult meg 1848. év július havában, valami Majthényi alezredes parancsnoksága alatt/ Mikor én augusztus hóban a zászlóaljhoz bevonultam, már ez akkor Pápán állomásozott. Parancsnoka volt Zinnern János kapitány, segédtisztje Rajner főhadnagy. 8 Századosok voltak: gróf Stahremberg István, Ihász Dániel, Hutiray Lajos, Huszóczy Dénes, később Kecskeméthy Károly, Szél János és Bán Sándor. Főhadnagyok: Beyer (keresztneve nem tudatik), Szél Mihály, Paur Rudolf, Baranyai Pál, Petrics György. Hadnagyok: Jánosy Ede, Polák János, Árvay Sándor, Trsztyánszky Lajos, Madár Pál, Börczy József, Oszterhueber László, Xantus János, Bauer, Traupmann Lajos, Északy Imre, Dőry Pál, báró Buttler Salamon és Árky. Hadbíró: Mátyássy József orvosok: Szigethy Mihály, Szeiff József és Tüske Ferenc. 9 A legénység létszáma ezernél többre mehetett, csak hiányosan volt ruházva, csákót sohasem kapott. 10 Volt a zászlóaljnak zászlója is, mely 69