Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - MŰHELY - Pethő Gyula: A krónikaírásról, történeti visszatekintéssel

PETHŐ GYULA. A KRÓNIKAÍRÁSRÓL, TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉSSEL Amikor az emberiség egyes csoportjai - fejlődésük során - eljutottak arra a foltra, hogy saját életük eseményeit képesek voltaic áttekinteni, szinte mindenütt hozzákezdtek a számukra fontos történések megörökítéséhez. A jól ismert barlangrajzok - tudjuk - nemcsak művészi és mágikus jellegű alkotások, hanem az adott életforma különösen fontos eseményei történeti adalékainak is tekinthetők. Az írásjelek, majd a mai írások kialakulása lehetővé tettélt, hogy az addig rajzok, festményeit, stb. segítségével történő megörökítést általánosabb kifejezési formával tegyék ismertebbé. Az idők folyamán - egyebek között - kialakult az események leírásának egy sajátos formája, az időrendben való elbeszélés, a krónikaírás. A krónika - eredeti értelmében - a világtörténetírás középkori műfaja volt. Hazai történetírásunkban nem találkozunk krónikával, a mi krónikánk valójában a gesta-k. csoportjába tartoznak.

1 S ez a műfaji egybemosódás, bizonytalanság - mint a későbbiekben látni fogjuk - nemcsak a középkori krónikákra, hanem, sajnos a mai, modern krónikaírásra is érvényes. Ezért úgy véljük, nem érdektelen kifejteni a ltrónilta fogalmát, amiak mai értelmezését, s alkalmazásának módját. Mi a krónika? „Az eseményeket szoros időrendben elbeszélő középkori történetírói alkotás. Műfaját tekintve rokon a gesta-val ... Magyarországon igazi krónikák nem készültek ."

2 Az ilyen címűek - pl. Képes Krónika (Cronicon Pictum), amely az 1370-es években másolt kódex, a Budai Krónika (1473.), Thuróczy János: A magyarok ltróiűltája (1488.) valójában gestalt. S mi a gesta? (lat. = viselt dolgok.) „Valamely nép, történeti személyiség vagy eseménysorozat történetét feldolgozó történetírói alkotás. Irodalmi igényességű történetírás - mondai, ül. képzelt alakokat is szerepeltet."

3 Európában az 5-12. század volt a fénykora. Hazánkban a 11. században keletkezett az ún. „ősgesta" (1060-as évek?), amely sajnos nem maradt femi. Anonymus - tudjuk - merített, felhasznált belőle részleteket a Gesta Hungarorum-ban. A krómlta és gesta-írást a középkori írástudók - többnyire egyházi személyeit, uralkodók jegyzői, kancellárjai stb. végeztéit. A krómkához hasonló szerepet töltöttek be a középkorban az évkönyvek is, amelyekben az adott év fontos eseményeit írták le. (Az évkönyvtó«