Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - MŰHELY - Pethő Gyula: A krónikaírásról, történeti visszatekintéssel

forma ma is létezik.) A magyarok és Magyarország történetének is jónéhány adalékát ezekből a zömmel nyugati évkönyveidből ismerjük. (Pl.: Altaichi Évkönyvek, Hüdesheirni Évkönyvek, stb.) - Az évkönyveit, krónikák a magyar múltban is jobbára egyházi szervezetben és főúri udvarokban, s a királyi kanceUáriákban jöttek létre. Az egyházi hatás, szerencsére az utóbbi évszázadban és ma is tovább él: ismerjük a krónikaírásnak azt a műfaját, amely a „História Domus "-okban öltött - és ölt testet. A krónikáknak és az évkönyv-szerű feljegyzéseknek volt még számos más formája is. (Pl.: hivatali vezetők magánemberként írott feljegyzései, naplói; városok ún. városkönyvei, stb.) Az utóbbi két évszázadban ismét nagy jelentőséget tulajdonítottak eleink, s tulajdonítunk ma is az események hiteles megörökítésének. 1861-ben rendldvül figyelemre méltó felhívás jelent meg a Magyarország c. hírlapban - „A hazai történetírás érdekében" címmel.

4 Ebben helyi napló, évkönyv írását javasolta a szerző, azért, hogy az eseményeket megfelelően rögzíthessék, s azok a majdani történetírás forrásául szolgáljanak. Jegyzőket, tanítókat, lelkészeket és más értelmiségieket ajánlott a „napló" vezetésére. Ötleteket adott a formára, s az egységesnek tekinthető tartalomra és arra, hogy a naplót folyamatosan vezessék. A következő felhívást a Századok 1868-as évfolyamában olvashatjuk, amely községi évkönyvek írására szólított fel, s adott megfelelő szákmai útmutatást az évkönyvek vezetésére.

5 (Ez a tanulmány egyébként a Magyarország-cikk hatására, felhívására jelent meg.) Vas megye sajtója már 1870-ben reagált erre a tanulmányra „Községi évkönyvek" címmel.

6 A magyarázat és útbaigazítás mellett - egyebek között -javasolta, hogy az évkönyv egyik példánya maradjon helyben, a másik példányát a majdani megyei múzeum könyvtárába (lcézirattárába) küldjék. - A második vasi felhívás már nem évkönyvet, hanem krónikát említ.

7 A „Községi krónikák" c. cikk szerzője felteszi a kérdést is: „Mi az a községi la-ónika?" A választ így summázza: „E községi krónikák magúidban foglalhatnák mindazon eseményeket, amelyek a község életében naponkint előfordulnak, magukba foglalhatnának minden nevezetesebb mozzanatot, mely az utókort érdekelheti. így ... röviden a község hangulatát, intézkedéseket különféle esetekben, a természeti tüneményeket, elemi csapásokat, szokatlan, rendkívüli időjárást stb. És most érteni fogja, aid eddig nem értette: mik lennének azok a községi krónikák?" Aligha szükséges ezt bővebben magyarázni! Eddig még nincs tudomásuiilc arról, hogy a múlt században, s e század első felében milyen foganatja volt az említett - s az országban az elsők között olvasható - felhívásnak. 23