Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - Galambos Ferenc Iréneusz: Az ezeréves magyar iskola. — Mozaikszemek —

GALAMBOS FERENC IRÉNEUSZ AZ EZEREVES MAGYAR ISKOLA - MOZAIKSZEMEK Világos, hogy ezer év történetét nagyon nehéz egy cikk keretébe beleszorítani, mégsem szeretnék csak az egyes korok iskolájának általános jellemzésére szorítkozni, hanem bizonyos tényeket ill. személyeket kiemelve, általuk az iskolaügy alakulását röviden bemutatni. Ez magyarázza az alcímet. Az idei jubileumi évben három városban kiállítás mutatja be az „ezeréves magyar iskolát". Győrött a középkorit 1926-ig, Debrecenben a hitújítás és a barokk kor iskoláját, Budapesten pedig az újkorét, napjainkig. A cseh főúri családból származó Adalbert (eredeti keresztnevén Vojtech), miután leköszönt a prágai püspökségről, 989-ben bencés lett Rónia legkiválóbb kolostorában, az Aventinuson épült Szent Elek és Bonifác apátságban. 993-ban 12 római bencéssel a prágai Hradzsin közelében megalapította Brevnov apátságát. A főúri családok közt dúló véres viszályok miatt azonban vissza akart térni társaival együtt Rómába. Útjuk Magyarországon keresztül vezetett. Géza fejedelem és családja nagy örömmel fogadta őket és felajánlotta, hogy a Kisalföld fölé emelkedő 278 m magas hármashalom egyikén építsenek kolostort. Mindez 996-ban történt. A szemközt fekvő Sabaria Sicca (ma Ravazd) egykor római helyőrség volt. Egy hagyomány szerint esetleg itt születhetett Szent Márton, az első nem vértanú szent, aid ide a dombra járt fel imádkozni. Mindenesetre ő lett az új apátság védőszentje (valószínűbb, hogy a bencés anya-monostor, Montecassino miatt, ugyanis annale templomát is Mártonnak szentelte Szent Benedek. A két apátság között ma is imaszövetség áll fenn.). Pannonhalma neve űjábbkeletű. Először Kazinczy barátja, Guzmics Izidor bencés használta, nyilván „Széphalom" mintájára. Korábban „Mons sacer Fannoniae"-nek (Pannónia szent hegyeitek) vagy Szent Márton kolostorának nevezték, a lábánál elterülő mezővárost pedig Győrszentmártonnak. Anonymus szerint különben már a honfoglaló magyaroltat is megigézte a táj szépsége, nem csoda, hogy itt ringott a keresztény magyarság bölcsője, s lett annak később kulturális fellegvára. A kolostor múlt században Malakult épületegyüttesét szimbóluiniiak is tekinthetjük. Ha Nyugat vagy Észalt felől közelítünk feléje, középen zömök tornyával, két oldalt pedig a könyvtár- ill. főapáti szárnyával, úgy tűnik, mintha Nyugat felé kitárt karokkal állna ott Valóban a fomonostor ezer 5