Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

1. szám - MŰHELY - M. Kozár Mária: Pável Ágoston Néprajzi Munkaközösség — Beszélgetés Kuntár Lajossal —

M. KOZÁK MARIA PÁVEL ÁGOSTON NÉPRAJZI MUNKAKÖZÖSSÉG - BESZÉLGETÉS KUOTÁR LAJOSSAL A 110 éve született és 50 évvel ezelőtt elhunyt polihisztor Pável Ágoston munkásságát a magyar és a szlovén kulturális életben többen folytatták és különböző évfordulókon előadásokban, tanulmányokban, kiállításokon méltatták. A társadalmi néprajzi gyűjtés újraindítására Kuntár Lajos vállalkozott, aid még személyesen ismerte Pável Ágostont, Hogyan indult az ez irányú munkálkodása? Nagy tisztelője voltam - és vagyok ma is - Pável Ágostonnak. Jártam nála többször a könyvtárban, ahol beszélgettünk is. Sok rokon vonást fedeztem fel magamban vele kapcsolatban. Mindketten faluról indultunk, s a szentgottliárdi gimnáziumba jártunk. Ő ugyan csak négy évet, mert akkor még algimnázium volt. Azonltívül - a néprajz. Gyermekkoromban a mesék bűvöletében éltem. Abban az időben - a petróleumlámpa, sőt a fokiak világában - az estéket beszélgetéssel töltöttük. Én mindenre figyelő gyerek voltam, s a tökmagköpesztéseken, tollfosztásokon hallottakat le is jegyeztem. A Pável Ágoston által szerkesztett Vasi Szemle „Tulipántos láda" (1934-44) című rovatának példáját követve tette közzé 1948-han a szombathelyi NÉPÜNK-ben a felhívást: „Mentsük meg a falu veszendő kincseit"? Nemcsak, hogy a szokásait hagyta el a falu, az öltözködése, az építkezése is megváltozott. Nem mondom, hogy egészségesek, de bájosak voltak azok a szép, kontyos tetős falusi házalt. A háború utáni időkben aztán jöttek a sátortetős, alaktalan, egyforma házak, s egészen más arculata, hangulata lett a falunak. A cikkben arra akartam mozgósítani a hozzám hasonló érzésű és gondolkodású embereket, hogy jegyezzék le, mentsék meg hagyományos kultúrájukat, mert véglegesen elfelejtődik. Pável Ágoston után Dömötör Sándor lett a Savaria Múzeum néprajzkutatója és igazgatója (1949-1957). A „Szálai Veronka balladája. Büki népmesék" című brosúrájában 1954-ben megjelentetett egy Útmutatót „néphagyomány-gyűjtők részére". Mennyiben járult ez hozzá a „néprajzi 15