Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - MŰHELY - Szilágyi István: A történelem tükröződése egy gazdag életútban - Beszélgetés Sill Aba Ferenc plébánossal -

Hogy indult ilyen körülmények között papi pályád? Egyetemi tanulmányaim befejezése után lelkipásztorként működtem a szombathelyi egyházmegyében. 1956. nyarán központi szolgálatra ren­delt be Kovács Sándor püspök úr. A Székesegyházban folytattam kisegí­tő tevékenységemet 1971-ig. Ezalatt az idő alatt bábáskodhattam a Krisztus keresztelése, a Szent Kvirin, Szent Sebestyén és Nepomuki Szent János oltárképek restaurálásának intézésében. Erről a Székesegy­ház újjáépítésének ismertetésében található néhány utalás. Kovács püs­pök úr megbízott az egyházmegyei bíróság jegyzői feladataival is. Holt­tányilvánítási ügyek szerepeltek zömében - nyolc évvel vagyunk a hábo­rú befejezése után, a hadifoglyok is hazaérkeztek, mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a házas emberek közül kik maradtak holtan a hadszíntere­ken. A kihallgatások sok emberi tragédiát fedtek fel előttem. A szombathelyi szemináritrmot 1952-ben bezárták. A teológusok és tanáraik Győrbe kerültek, így a teológiai főiskola könyvtára könyvtáros nélkül maradt. Egy ideig Patáid László látta el ezt a feladatot Géfin Gyula könyvtárigazgató mellett, de őt az 1956-os forradalom idején vál­lalt szolgálata miatt Vas megyéből kitiltották, így a püspök úr engem bí­zott meg a könyvtárosi és levéltárosi feladattal. A szemmárium épületé­ben ekkor két intézmény volt: gimnázium és kollégium. Mivel az egyik intézniénynek volt kultúrterme, a másiknak pedig nem, ezért az akkori művelődési osztály arra gondolt, hogy a könyvtárt átszállítják a püspöki palotába, s így a könyvtár nagyterme átalakítható kultúrteremmé. Ma is megborzadok, ha elképzelem a teremlíönyvtár szétverését és előadóte­remmé való átalakítását. Vas megye egyetlen teremkönyvtára lett volna áldozata ennek az át nem gondolt tervnek. Hozzáteszem: néhány év múlva a gimnázium új épületben kapott helyet, az egész épület kollégi­um lett, az egyetlen kultúrterem is megfelelően szolgálta célját. A Kato­likus Gyűjteményi Központ vezetőjének és az Egyetemi Könyvtár szak­emberemek érdeme, hogy ez az oldalán elképzelés nem valósult meg. Az egyházügyi titkár retorzióit persze viselnünk kellett. Megérte, mert ma is helyén van a közben Egyházmegyei Könyvtárnak elnevezett intéz­mény. Ennek sorsa többször is kérdésessé vált. Géfin rektor úr meg­mentése ügyében ajánlott fel komoly mennyiségű reformkori kéziratot letéti elhelyezésre országos intézményeknél. Ez az anyag most is ott van örökös letétben. Mikorfordtdt kedvezőbbre a helyzet? Az 1960-as évek közepén jelentős szemléletbeli változás történt. Megfo­galmazódott, hogy történelmet írni és művelni az egyházi intézmények 20

Next

/
Thumbnails
Contents