Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - ADATOK MEGYÉNK FOLKLÓRJÁHOZ - Komjáthy Kálmán: Körmendi népszokások - A Hagyományőrzők Baráti Köre 1992. évi gyűjtéséből -

hez számos legenda, babona fűződik. A 13-as szám azt jelenti, hogy Jézussal együtt 13-an ültek az utolsó vacsoránál és ezek közül egynek, másnap pénteken kínhalált kellett szenvedni, ezért a péntek szerencsétlen napnak számít. A tojásfestést is nagypéntekhez kötik Európa egyes részein, mert a jeruzsálemi piacra a fejükön vitték kosárban az eladásra szánt tojásokat az asszonyok és amikor meglátták a keresztre feszített Krisztust, a kosarat letéve leborultak az üdvözítő lábaihoz imádkozni. A kereszten függő Jézus vére rácsepegett a kosárban lévő tojásokra, így hát nem vihették a piacra, hanem szétosztották a gyerekek között, megajándékozva őket. „Becsüljétek meg ezeket a tojásokat, mert ezeket Jézus Krisztus szent vére festette meg." Más legenda szerint a tojás az örök feltámadás jelképe, hiszen Jézus Krisztus feltámadását jelenti, aid halála után harmadnapra feltámadott sziklába vágott sírjából, mint a kiscsirke gyenge létére kikel a keményhéjú tojásból. Jelenti még húsvét a természet megújulásának ünnepét is, hiszen húsvét napjaiban már kelnek a korai kiscsirkék, születnek a kisbárányok, rügyezni kezdenek a fák, a fagyos fold felenged és megindulnak a tavaszi mezőgazdasági munkák. TOJÁSFESTÉS Tojásfestés Körmenden: Az előzőleg megfőtt tojásokat szárazra törölték, majd egy kis fém edénykében viaszt tettek a tűzhely szélére és felmelegítették. Fapálca végére kemény filcet erősítettek és a folyékony viaszba mártva elkezdődött a tojásírás. A mintázat vidékenként változó volt, sőt egyes tojásfestő asszonyoknak saját rajzú külön mintakönyve volt. Néhányat említek a leginkább előforduló mintákból: csillagos, rozmaringos, levéhnintás, hullámvonalas, keresztmintás, pettyesmintás, szívábrújú, dátumos, monogramos, pl.: Pistikének, Lacinak stb. Ezután a már elkészített festékbe mártották. Az így „megírt" tojásokat tepsibe téve langyos sütőbe dugták, hogy a viasz felolvadjon és a felolvadt viaszt száraz ronggyal, kóccal törölték, majd enyhén zsíros ruliával átfényezték. A színezéshez vöröshagyma héjat, vagy a boltban kapható színezőt használtak. A karcolt tojásokat vidékünkön inkább az ügyes kezű fiúk, férfiak szokták készíteni. A fentebb említett mintákat hegyes szerszámmal a mar előzőleg megfestett tojás héjába karcolták Húsvét vasárnap a feltámadás ünnepe. Az asszonyok kosárba pakolják a szentelni valókat: tojást, kenyeret, kalácsot, főtt sonkát, sót, tormát. Szép kendővel letakarják és viszik a korai misére. Húsvét reggeli szép szertartása volt, hogy a családanya szépen terített asztal fölött imát 83